LÁSZLÓ Dezső A kisebbségi élet. "... kisebbségi voltunkat nem a többségi magyarországi magyarsághoz, hanem a körülöttünk élő többségi románsághoz való viszonyunkból állapítjuk meg... Kisebbségi életünk alapkérdései tehát a románsághoz való viszonyunkból állapítjuk meg.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Kisebbségi lét.], VI. évf., 1935, őszi szám, (3. negyed), p. 79-86.

BIRÓ Sándor A Kossuth-kérdés. Hegedűs Lóránt és Otto Zarek, német szerző Kossuthról írott munkái párhuzamba állítása. Zarek könyvének legérdekesebb megállapítása az, hogy szerinte Kossuth tette néppé a magyarságot. "Kossuth mai jelentőségét az adja meg, hogy a keleti kérdéssel kapcsolatban ő mindig feltételezte az osztrák birodalom bukását, s erre az esetre dolgozta ki a magyarság sorsára vonatkozó politikai elképzelését.", [Szakcsoport: Magyar történelem. Kossuth Lajos.], VI. évf., 1935, őszi szám, (3. negyed), p. 86-89.

ORBÁN Endre Segítsen sajátmagán az ifjúság. "Gondoljunk azokra az összegekre, amelyeket segély címen 17 év alatt a diákságnak kiosztottak. Ha azok az összegek mind egy helyre kerültek volna, egy hatalmas vállalatot lehetett volna alapítani, mely lehetővé tette volna a végzett ifjak elhelyezését." Szövetkezetek létesítése a megoldás., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Főiskolás fiatalok. Diákszegélyezés. Szövetkezetügy.], VI. évf., 1935, őszi szám, (3. negyed), p. 90-92.

BRANDT József Mérnökök kérdései. "A budapesti mérnöki diplomát, melyet pl. Amerika egyetemi hivatalos kimutatásaiban a zürich-i híres műegyetemével egyenrangon elismer, - Románia a viszonossági elv alapján nem hajlandó elismerni, nosztrifikálni. ... A fényűzést, a tudományokat önmagunkért műveljük, - mi erdélyi magyarok egyelőre nem engedhetjük meg magunknak. Elhelyezkedés szempontjából pedig a belföldi diploma mérhetetlen előnyben van bármely külföldi felett.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Főiskolás fiatalok. Egyetemi diploma. Román tanügyi törvény.], VI. évf., 1935, őszi szám, (3. negyed), p. 93-95.

*** Vegyes érzéseket keltett bennünk az a tanulmány, amit az erdélyi magyar falú-munkáról Venczel József írt (Erd. Múzeum XI. 1935. 7-9. sz.). [Korunk arcához.], "A "Hiányok és Teendők" c. befejező részében "A jól kiképzett eszmei vonalvezetés és a gyakorlati teljesítmény között levő nagy különbség" áthidalására tett indítványokat. Itt sajnos elfeledkezik a tudományos kötelezettségről, amikor javaslatainál egy szóval sem írja meg, hogy annak lényege: az Erdélyi Fiatalok indítványa volt, amellyel 1932-ben a falu-munka egységes ifjúsági munkaközösségét óhajtotta kiépíteni.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Sajtóügy. Falumunka. Venczel József.], VI. évf., 1935, őszi szám, (3. negyed), p. 95.

BUDAY György dr. A Szegedi Fiatalok. [Új magyarság.], "A "Szegedi Fiatalok" legelső jelentkezése 1928 elején történt, mikor még meglehetősen szűk körben, de nagy port felvert vitaestéinken a magyar Alföld népének problémáit gyűjtötte egybe." A Szegedi Fiatalok erdélyi kollégiuma több tagja erdélyi vagy székely származású. E mozgalom tagjai "figyelemmel kísérik az erdélyi román és szász kulturtörekvéseket is és ezeket publicisztikailag feldolgozzák.", [Szakcsoport: Szegedi fiatalok.], VI. évf., 1935, őszi szám, (3. negyed), p. 96-99.

SZ. SZÁSZ István Az "Astra" falú-munkája". [Falu-munka.], "Az agrár jellegű Románia pártjait és egyesületeit a falukérdés égető problémája foglalkoztatja. ...A különböző politikai árnyalatú falú-munkáktól eltérően politika mentes munkát Gusti professzoron kívül csak az Astra román kulturális egyesület végez, ... mely a falú újjászervezésébe magát a fogékony falusi gazdát igyekszik belekapcsolni.", [Szakcsoport: Román egyesületek. Román politikai pártok. Falumunka. Gusti Dimitrie.], VI. évf., 1935, őszi szám, (3. negyed), p. 99-101.

MÁRKÓ József A romániai német ifjúság munkatáborában. [Falu-munka.], "Amióta az eddig szétszórtan élő romániai német ifjúság a Jugendbund-ba tömörült, törekvéseinek tengelyévé az ifjúság szellemi és erkölcsi nevelésének iskolájává a munkatábort avatta." Önkéntes jelentkezés alapján, az ország minden részéből összegyűlt fiatalok csoportja 120 hold területet csapolt le egy többségben szászok által lakott Küküllő menti községben., [Szakcsoport: Német kisebbség. Német ifjúsági egyesületek. Falumunka.], VI. évf., 1935, őszi szám, (3. negyed), p-102-103.

*** "Hasznos könyvtár". [Falu-munka.], "A brassói "Ágisz" szövetkezet közművelődési szakosztálya, amely az Anyanyelvünk kiadásával és a Falú-monográfiák tervével tette gazdaságilag kipróbált értékű nevét kulturálisan is jó-csengésűvé, most "Hasznos könyvtár" címen havonta megjelenő könyvecskékkel kapcsolódik bele a népnevelés munkájába...", [Szakcsoport: Magyar kisebség. Magyar könyvkiadás. Brassó.], VI. évf., 1935, őszi szám, (3. negyed), p. 103-104.

*** "Korunk egyik legfontosabb problémája" címen érdekes statisztikai összeállítást adott ki Gyomán Kner Imre. [Szemle.], "Az 1910 és 1930-as népszámlálások adatait összehasonlítóan egymásmellé állítva, a társadalmi korosztályok létszámának lényeges eltolódását mutatja ki Magyarországon.", [Szakcsoport: Magyarország. A népesség megoszlása és összetétele. Statisztika.], VI. évf., 1935, őszi szám, (3. negyed), p. 104.

*** Egy felekezeti középiskola tíz évjáratáról az 1926-1934 között érettségizettekről érdekes adatokat gyűjtött egy ott végzett fiú. [Szemle.], "Megdöbbentő az aránytalanság a beiratkozások száma és a végzés között, a jogi, tanári és orvosi szomorúan vezet.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Főiskolás fiatalok. Statisztika.], VI. évf., 1935, őszi szám, (3. negyed), p. 104.

*** Rákóczi dolgok. [Szemle.], "Ha a Rákóczi-vagyon jogos kézben, a hivatalos magyar állam kezén van csak egyötödrészben ma - e szükségeken mindent lehet enyhíteni!..." "Ne feledjük, hogy Thököli és Rákóczi Erdély fejedelmei is voltak és éppen az adott szűrt nekik, mint szabadságharcosoknak.", [Szakcsoport: Magyar történelem. Rákócziak.], VI. évf., 1935, őszi szám, (3. negyed), p. 1í5-106.

d.L. Gazdasági kérdések Erdélyben - 123 évvel ezelőtt. [Csillámok a homokban.], "Szatsvai Sándornak, a Bécsi Magyar Kurir volt szerkesztőjének véleménye egy "jól rendezett Hazai Újság"-ról, 1912-ben. Jelentős korabeli erdélyi gazdasági sikerekről számol be., [Szakcsoport: Sajtóügy. Erdély. Gazdaságtörténet.], VI. évf., 1935, őszi szám, (3. negyed), p. 107.

*** Az Elsodort falúról írja nekünk egy falusi legény: "Hosszú tizenhat év után hozzám is eljutott egy könyv, a Szabó Dezső Elsodort faluja... Minden egyes szava, s minden mondata a szívem legégőbb sebeibe markol..." [Csillámok a homokban.], [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Szabó Dezső.], VI. évf., 1935, őszi szám, (3. negyed), p. 107.

*** Helyzetkép a tanév elején. [Főiskolás élet.], " - Hol vannak a gólyák? - ... Az Anghelescu közoktatásügyi rendszere megakadályozta a főgimnáziumot végzett ifjakat, hogy főiskolára kerüljenek. ... Az 1935-36 iskolai évben a magyar értelmiségek utánpótlása abban a helyzetben van, mint 1925 körül. - Sokkal kevesebb első éves egyetemi hallgató van, mint amennyire szükség volna.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Főiskolás fiatalok. Román tanügyi törvény. Magyarellenesség.], VI. évf., 1935, őszi szám, (3. negyed), p. 108.

*** Diáksegélyezés az év kezdetén. [Főiskolás élet.], "Az I.K.E. menzája az idén 30 szegény református egyetemi hallgató számára terült meg.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Főiskolás fiatalok. Diáksegélyezés.], VI. évf., 1935, őszi szám, (3. negyed), p. 108.

*** Dávid Ferenc Egylet főiskolás tagozatának szokásos alakuló közgyűlésén... [Főiskolás élet.], Új tisztség viselők választása., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Főiskolás fiatalok. Ifjúsági egyesületek.], VI. évf., 1935, őszi szám, (3. negyed), p. 108.

*** Az Ifjúsági Keresztyén Egyesület megújított tisztikarral indul az új évnek. [Főiskolás élet.], Hír., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Főiskolás fiatalok. Ifjúsági egyesületek.], VI. évf., 1935, őszi szám, (3. negyed), p. 108.

*** A Majláth-Kör (Az Erdélyi Róm. Kat. Népszövetség Egyetemi és Főiskolai Szakosztálya) az 1935-36. iskolai évben... [Főiskolás élet.], Hír., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Főiskolás fiatalok. Ifjúsági egyesületek.], VI. évf., 1935, őszi szám, (3. negyed), p. 109.

JANCSÓ Béla dr. Ahogy lehet. A Németh László lírai útirajzának végső ítélete: "...az erdélyi magyarság menthetetlenül pusztul, sőt pusztulásra érett, mert hiányzik belőle az életakarat, - csak ezzel a fiatal "építő" magyartól különösen megdöbbentő ítélettel és elitéléssel szemben jelentem be, hogy bajok vannak a bizonyításnál..." A szerző Németh László "ítéletével" szembe állítja Reményik Sándor Romon virág és Balázs Ferenc új könyvét., [Szakcsoport: Hungarológia. Magyar kisebbség. Erdély. A népesség csökkenése.], VI. évf., 1935, téli szám, (4. negyed), p. 109-110.

BALÁZS Ferencz Isten völgye. A szerző "A rög alatt" c., könyvéről ír, melyben falú-munkájának történetét, tapasztalatait foglalja össze és falú-munkája távolabbi célkitűzéseiről beszél., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Falumunka.], VI. évf., 1935, téli szám, (4. negyed), p. 111-116.

PONGRÁCZ Kálmán dr. Reformmozgalom. "... a reformnemzedék mindenek előtt önmagán és a saját életén hajtsa végre a revízió nehéz munkáját... a mozgalom élére a reformnemzedék elit csapatát kell állítani...", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Politikai és társadalmi reformok.], VI. évf., 1935, téli szám, (4. negyed), p. 117-121.

*** A beteg joga, hogy egészségét visszaszerezni törekedjék. [Korunk arcához.], Egy budapesti korházban ápolt, súlyos beteg Makkai Sándort, Erdély református püspökét rágalmazzák itthon, azt a hírt terjesztve, hogy egy ottani püspökségért el akarja hagyni Erdélyt., [Szakcsoport: Keresztény egyházak, Református egyház.], VI. évf., 1935, téli szám, (4. negyed), p. 121.

ILLYÉS Elemér Románok az erdélyiségről. [Szemle.], Popa Grigore cikke az erdélyiségről ("Pagini Literare" 1935 szept. száma) Lucian Blaga nyomán megállapítja, hogy a nemzeti lélek kialakulásában a főtényező maga a lélek, míg a táj csupán a lélek keretét szolgálja. Erdély szellemi egységét csak a román lélek adja meg. Transzilvanizmus nincs. "...nem csak a magyar, hanem az erdélyi szász lelket sem ismeri a szerző." Az ilyen írások a három nemzet közeledésének útjába csak akadályokat állít., [Szakcsoport: Román nemzeti érzelmek. Magyarellenesség.], VI. évf., 1935, téli szám, (4. negyed), p. 122-123.

FARKAS Sándor dr. Dr. Kacsó László és Dr. Jancsó Béla: A szoptató anya és gyermeke. ("Hasznos Könyvtár" egészségügyi sorozatának első füzete.). [Szemle.], Kompedium szerűen összeállított füzet főleg falusi fiatal anyák számára., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Közegészségügy.], VI. évf., 1935, téli szám, (4. negyed), p. 123.

SZATMÁRI Jenő Halász Gyula: Petőfi Sándor élete. Hasznos Könyvtár, 3-ik szám. [Szemle.], A kötet ismertetése, a válogatás bírálata., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Petőfi Sándor.], VI. évf., 1935, téli szám, (4. negyed), p. 123-124.

L.D. Csáki bíró lánya. [Szemle.], Kiemelkedő színházi esemény Kolozsváron, Szentimrei Jenő Csáki bíró lánya című népballadájának előadása. Kós Károly díszleteivel., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar kultúra. Színházművészet. Kolozsvár.], VI. évf., 1935, téli szám, (4. negyed), p. 124.

GULÁCSY László A bukaresti magyar diákság munkája. [Főiskolás élet.], 250 magyar diák, legtöbbjük a gyógyszerészeti fakultáson tanul. A Koós Ferenc Kör Diákosztálya legfontosabb feladata az önművelés., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Főiskolás fiatalok. Ifjúsági egyesületek. Bukarest.], VI. évf., 1935, téli szám, (4. negyed), p. 125.

*** A magyar főiskolai hallgatók bálja. [Főiskolás élet.], "A bál jövedelmét az Országos Magyar Párt diáksegély akciója és az Ellenzék-menza javára fordítják.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Főiskolás fiatalok. Diáksegélyezés.], VI. évf., 1935, téli szám, (4. negyed), p. 125.