BIRÓNÉ VÁRÓ Éva. "Légy már legenda..." Halála alkalmából felidézi a költő alakját és munkásságát. "Dsida Jenőnek mindössze két verskötete jelent meg: "Leselkedő magány" (Minerva kiadás, 1928) és "Nagycsütörtök" (Erdélyi Szépmíves Céh 1933.) Ezenkívül számos verse és prózai írása jött a legjobb szépirodalmi folyóiratokban s a legnagyobb napilapok hasábjain.", [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Dsida Jenő.], IX. évf., 1938, 2. szám, p. 5-6.

JANCSÓ Béla dr. Az első tudományos vidék-monográfiánkhoz. "Bözödi György fiatal író "Székely bánja" címmel 16 íves nagy könyvet jelentetett meg. Ez a könyv, számos fogyatékossága és a szakemberek által bizonyára kimutatható hiányai ellenére is - úgy érzem, fontos állomás abban a folyamatban, amely önmagunk megismerése, helyzetünk adatszerű pontos felvétele útján akar valóságainkkal szembenézni. ... Bözödi könyve adatgyűjtő mivoltánál fogva tudományos jellegű, az első tudományos vidékmonográfiának számít s így önismeretünk útján újabb lépés." A munka részletes elemzése., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Csoporttudat. Magyar irodalomtörténet. Monográfia. Bözödi György.], IX. évf., 1938, 2. szám, p. 7-10.

*** Tizenöt éve jelent meg a Tizenegyek Antológiája. Tizenegyek antológiája az uralomváltozás után a legelső kollektív transsylvániai ifjúsági megmozdulás. Az antológia megszervezője és megvalósítója Balázs Ferenc. "De a Tizenegyek egy kivételével (Mihály László) mind Transsylvániában telepedtek le, már e sorsvállalással is példát mutattak az ifjúságnak a helytállásra és társadalmi, szövetkezeti és kulturális szervezőmunkával lettek úttörői az irodalmi öntudatosodást nyomon követő ifjúsági öntudatosodásnak.", [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Antológia. A nemzedékváltás kérdései.], IX. évf., 1938, 2. szám, p. 10.

SZABÓ Dezső nyíltlevele "A magyar miniszterelnökhöz". "Az Anschluss után két nappal Szabó Dezső nyílt levelet intézett a magyar miniszterelnökhöz. Ez a nyíltlevél a Szabó Dezső-füzetek 38.-k számában jelent meg: "... A napnál világosabb, hogy a német hódító akarat azért igyekszik a tömegek egyetlen szenvedélyévé, mintegy történelmet formáló szadizmussá tenni az anti-judaizmust, hogy ennek megvakító erejével észrevétlenül hatalmába kerítse a magyar Vazult.", [Szakcsoport: Magyar külpolitika. Magyarországi politikai pártok. Szabó Dezső.], IX. évf., 1938, 2. szám, p. 11-12.

*** A pályaválasztás. "Az ifjúságnak alig van ennél fontosabb kérdése....A közösség, a társadalom számára a pályaválasztás kérdése nemcsak annyi, hogy akárhogy pótoljuk a természet rendje szerint kihullókat. A közösségnek szükségletei vannak, ezeket a szükségleteket töltik be a különböző élethivatások.... Romániai magyar fiatalnak a pályaválasztását is a szükségleteknek és az arravalóságnak kell irányítaniok.", [Szakcsoport: Magyar ifjúság. Nevelés és oktatás. Pályaválasztás.], IX. évf., 1938, 2. szám, p. 13.

DENDERLE József Elhelyezkedési lehetőségek a magyar kisebbségi egyházaknál. [Pályaválasztási tanácsadó.], "Kisebbségi kereteink között...A papi pálya után a tanári és tantói élethivatás látszott olyannak, amely az oklevél megszerzése után biztos kenyeret nyújthat a fiatal nemzedék egy részének. Az egyre súlyosbodó körülmények azonban életbevágóan visszahatottak iskoláink létére, egymásután szűntek meg és zárták be kapuikat különböző okok folytán....Ifjainknak tehát inkább a szabad pályák álnak rendelkezésre továbbra is.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nevelés és oktatás. Pályaválasztás. Elhelyezkedési lehetőségek.], IX. évf., 1938, 2. szám, p. 13-14.

PARÁDI Ferenc dr. ifj. Szabad pályák érettségizettek számára. Gyógyszerészi pálya. [Pályaválasztási tanácsadó.], Belső válsággal küzdő pálya. Részletes statisztikai kimutatás gyógyszertárak számáról és az okleveles gyógyszerész szükségletről. "Az érettségizett magyar ifjú csak abban az esetben válassza élethivatásul a gyógyszerész pályát, ha képességei alapján, úgy az egyéni évek alatt, mint a későbbi versenyvizsgán jó eredményt remélhet. Tanulmányi lehetőség: a bucureşti gyógyszerészeti fakultás. Tanulmányi idő: 5 év. Felvételi vizsga.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nevelés és oktatás. Pályaválasztás.], IX. évf., 1938, 2. szám, p. 15-18.

JANCSÓ Béla dr. Az orvosi pálya. [Pályaválasztási tanácsadó.], "Mint minden orvosnak, elvileg nyitva áll az út az állam egészségügyi szervezetében való elhelyezkedéshez. Ha ez néhány kisebbséginek sikerül is, de általában ezekben az intézményekben nagyszámú magyar orvosnak az elhelyezkedésére nincs kilátás. ...Országunkban száznál több orvosi állás betöltetlen, s újabbak létesítéséről is szó van. A magyar lakósság orvos-ellátottsága általában az országos alatt van. Tanulmányi lehetőségek: Bucurestii és clujii tud. Egyetem orvosi kara. Tanulmányi idő 6 év.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nevelés és oktatás. Pályaválasztás.], IX. évf., 1938, 2. szám, p. 18-19.

HEXNER Béla A mérnöki pálya. Szükségetek. [Pályaválasztási tanácsadó.], "Transzilvánia műszakilag és mérnökileg szűz terület... Transzilvánia magyar fiatalsága lépjen a mérnöki pályára minél nagyobb számban.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nevelés és oktatás. Pályaválasztás.], IX. évf., 1938, 2. szám, p. 19.

KNIZSEK Ferenc A mérnöki pálya. Elhelyezkedési lehetőségek. [Pályaválasztási tanácsadó.], "A kisebbségiek számára az állami, városi mérnökök, Cfr., dohány és sóipar stb. Állásai ma elérhetetlenek. Sőt még a nagy petroleum és bányavállalatok se szívesen alkalmazzák őket. Legfeljebb egyes szász és magyar kézen lévő nagyvállalatnál helyezkedhetik el pár kisebbségi mérnök.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nevelés és oktatás. Pályaválasztás.], IX. évf., 1938, 2. szám, p. 19.

[JANCSÓ Béla dr.] Műegyetem. [Pályaválasztási tanácsadó.], "Şcoala Politechnică Regele Carol II., Bucureşti. Tanulmányi idő: 5 év....Elhelyezkedési lehetőségei az államnál és magánvállalatoknál." A felvételihez szükséges tananyag ismertetése. , [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nevelés és oktatás. Pályaválasztás.], IX. évf., 1938, 2. szám, p. 19.

[TÖRÖK Bálint dr.] Műegyetem. [Pályaválasztási tanácsadó.], "Egyetemi Vegyészmérnöki szak. Institutul de chimie Industrială, a Faculăţtii de Ştiinte din Bucureşti. Tanulmányi idő 5 év. Az első év tanulmányi költsége a legdrágább.... Ennek a szaknak nagyon jók az elhelyezkedési kilátásai." Közli a felvételi vizsga tananyagát., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nevelés és oktatás. Pályaválasztás.], IX. évf., 1938, 2. szám, p. 19.

*** Építészeti akadémia. Academia de Arhitectură, Bucureşti. [Pályaválasztási tanácsadó.], "Tanulmányi idő: 5 év és a katonaság... A felvételi vizsga pontos idejét és anyagát prospektus formájában megküldik az érdeklődőknek....Van elhelyezkedési lehetőség.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nevelés és oktatás. Pályaválasztás.], IX. évf., 1938, 2. szám, p. 19.

*** Építészeti iskola. Academia de Arhitectură secţia conductor desenator. [Pályaválasztási tanácsadó.], "Tanulmányi idő. 4 év....Csak magánvállalatnál van kilátás elhelyezkedésre, önálló vállalkozókként előnyösen elhelyezkedhetnek." Közli a felvételi vizsga tananyagát., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nevelés és oktatás. Pályaválasztás.], IX. évf., 1938, 2. szám, p. 19.

LÁSZLÓ Tibor dr. Az állatorvosi pálya. [Pályaválasztási tanácsadó.], "Szükségletek: Jelenleg a romániai állatorvosok száma hétszáz, beleértve a katonai állatorvosokat is. Tekintettel arra, hogy az ország kiterjedése, megyei és járási beosztása szerint legalább háromszor ennyi állatorvosra volna szükség, úgy látszik, hogy az elkövetkezendő évtizedben ezen a pályán munkanélküli nem lesz." Állatorvosi Főiskola. Facultate de Medicina Veterinară. Tanulmányi idő: 5 év és a doktorátus (6 év)." Közli a felvételi vizsga tananyagát., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nevelés és oktatás. Pályaválasztás.], IX. évf., 1938, 2. szám, p. 20.

D. iuris A jogi pálya. [Pályaválasztási tanácsadó.], "Az ügyvédi pálya mondhatni egyetlen életlehetőség a kisebbségi jogásztársadalom részére. Kiss Árpád dr. a Magyar Kisebbségben megjelent tanulmányában 1936. év végén készült statisztikák alapján kimutatta, hogy a Transzivániában élő 542 magyar ügyvédnek a magyarság számához viszonyított arányszáma jóval alatta marad az országos arányszámnak...Közéletünk számos kérdésének jogvédelme megfelelő emberek hiányában még gyermekcipőben járkál.... A jogi pályára az ország négy egyetemének jogi fakultásán lehet tanulni. Tanulmányi idő négy év, doktorátus még külön egy év.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nevelés és oktatás. Pályaválasztás.], IX. évf., 1938, 2. szám, p. 20.

TÖRÖK Bálint dr. Gazdasági pálya. [Pályaválasztási tanácsadó.], "Elhelyezkedési lehetőségek: A gazdasági pályán megélhetésüket biztosíthatják azok az ifjak, akik földbirtok fölött rendelkeznek.... Mivel jelenleg elenyészően csekély a gazdamérnökök száma, a magyar ifjúságnak a gazdasági akadémia végzése után előreláthatólag kilátása lehet... Gazdasági akadémia. Tanulmányi idő négy év és egy gyakorlati év.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nevelés és oktatás. Pályaválasztás.], IX. évf., 1938, 2. szám, p. 21.

BERECZKY Ernő dr. Kereskedelmi és ipari pályák. [Pályaválasztási tanácsadó.], "Elhelyezkedési lehetőségek: A kereskedelmi pályákon ma a bankok és a nagyvállalatok nem nyújtanak elhelyezkedési lehetőségeket...Mégis vannak lehetőségeink, de csak úgy, ha ezeket magunk teremtjük meg....Az új magyar kereskedő generáció főfeladata felkutatni a belföldi forrásokat, azok árúit összegyűjteni és standardizálni....Kereskedelmi Akadémia. (Bucureşti, Cluj). Tanulmányi idő négy év és egy gyakorlati év; A bucureşti szövetkezeti akadémia....Két tanévből és a gyakorlati időből áll tanulmányi idő.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nevelés és oktatás. Pályaválasztás.], IX. évf., 1938, 2. szám, p. 21.

DIZMACSEK Tibor Szabad pályák a IV. és VIII. osztályt végzettek számára. [Pályaválasztási tanácsadó.], "Az ipari középiskolákról; Ipari gimnáziumok; Ipari líceumok; Textil főiskola.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nevelés és oktatás. Pályaválasztás.], IX. évf., 1938, 2. szám, p. 22.

*** A fiatal írók mozgalmához. [Szemle.], "Nyitott kapukat döngetnek a fiatal írók, mikor egyéni érvényesülésüket a mai beérkezettek részéről akadályoztatva látják. Nyissunk ki bármely folyóiratot vagy napilapot, az ő cikkeik, verseik, novelláik vannak benne többségben." A cikk idézi Szentimrei Jenőt, Kovács Katona Jenőt, Szemlér Ferencet, Balogh Edgárt., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. A nemzedékváltás kérdései. Sajtóügy.], IX. évf., 1938, 2. szám, p. 23.

JANCSÓ Béla dr. Az Ifjú Erdély Bartók-Kodály hangversenye. [Szemle.], "Mikor 1932-ben az Erdélyi Fiatalok székely népdalestet rendezett, a Bartók-Kodály zene ifjúsági népszerűsítésére, még csak félházat kapott. De utána nemsokára Domokos Pál Péter és Szántó Béla elültetik a magot a rom. Kath. középiskolás és egyetemi hallgatók közé, s pár év múlva íme, egész estét betöltő műsorral vonul ki a helyi ref. fiú és leánygimnázium, az aiudi ref. kollégium énekkara...1938. máj. 24-én.", [Szakcsoport: Magyar kultúra. Erdély. Zene. Bartók Béla. Kodály Zoltán.], IX. évf., 1938, 2. szám, p. 23.

*** Szabó Dezső ítélete jogerőssé vált. "Szabó Dezsőt a nagybirtokos osztály és a zsidóság elleni osztályellenes izgatásért egy havi fogházra ítélte, az összes feljebbviteli fórumok jóváhagyták s így az ítélet jogerőssé vált. Szabó Dezső előtt megnyílt a börtön kapuja....Ez az ítélet, melyet az egyetlen lehetséges magyar haladás szellemi vezérére szabtak, nemcsak őt sújtja....Szabó Dezső nem lett kisebb általa. Az újabb megpróbáltatás megnőteti azok előtt is, akik eddig nem látták egész arányában az ő jelentőségét.", [Szakcsoport: Magyar belpolitika. Magyar irodalomtörténet. Szabó Dezső.], IX. évf., 1938, 2. szám, p. 24.

*** Mária királynő halálára. "Az angol királyi családból származott hercegnő attól a pillanattól kezdve, hogy Románia földjére lépett, egészen azonosította magát új hazája érdekeivel és nemzeti törekvéseivel.", [Szakcsoport: Román történelem. Mária királynő.], IX. évf., 1938, 3-4. szám, p. 1.

L.D. Br. Bánffy Ferenc 1869-1938. [Halottak akik élnek.], "Bánffy Dezsőnek, a nagy miniszterelnöknek volt a fia... híven és igazán szolgált minden igaz ügynek... Szorgalmasan megvett és elolvasott minden komoly igényű erdélyi írást, s arról alkotott véleményét lelkiismeretesen közölte az íróval. A mi szerkesztőségünk is több ilyen, felelős kritikáról bizonyságot tevő levelét őrzi.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nemzeti érzelmek. Br. Bánffy Ferenc.], IX. évf., 1938, 3-4. szám, p. 2.

J.B. dr. Dobay István. [Halottak akik élnek.], "Dobay Istvánnak, a Tizenegyek egyik költőjének nevét faluja és vidéke határain túl kevesen ismerték...Mikor a Tizenegyek között fellépett, már a világháború szörnyű tapasztalatai állottak mögötte éppúgy mint Tamási, Maksay és Finta Zoltán, a Tizenegyek legidősebb (25-28 éves) tagjai mögött." Unitárius lelkész volt, és saját szavai szerint "a magyar faluban találta meg a hivatását.", [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Tizenegyek. Dobay István.], IX. évf., 1938, 3-4. szám, p. 2.

J.B. dr. Bremzay Géza. [Halottak akik élnek.], "Városunkban végzett fiatal magyar orvos, aki az országos egészségügyi falu-segítés munkájában Tecuci megye maláriás vidékére volt kirendelve, hivatása önfeláldozó teljesítése közben maga is megkapta a betegséget, s az pár nap alatt végzett vele 25 éves korában.", [Szakcsoport: Magyar ifjúság. Közegészségügy. Bremzay Géza dr.], IX. évf., 1938, 3-4. szám, p. 2.

JANCSÓ BÉLA dr. Tíz év. "Tíz éve, hogy a romániai magyar új nemzedék felekezet feletti összefogó ifjúsági mozgalmai megindultak. Szükséges, hogy ezen tíz esztendőn áttekintsünk, tényeit az utánunk jövő fiatalabb társainkkal megismertessük és tanulságait mindnyájunk számára levonjuk... A tíz év legnagyobb tanulsága, hogy az ifjúság csak úgy illeszkedhetik bele hasznosan a romániai magyarság életébe, ... ha felelősen és szervezetten áll be a maga helyére." Részletes, pontokba foglalt elemzés., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar fiatalok. 1927-1937. Ifjúsági egyesületek.], IX. évf., 1938, 3-4. szám, p. 3-5.

VARGHA Lajos dr. Az egyetemi év elején. Áttekinti a magyar egyetemi hallgatók egyesületük megalapítására folytatott törekvését. "A faji alapon való egyesülés gondolatát legelőszőr 1925-ben vetette fel néhány diák. A második kísérlet 1927-ben történt. 1929-ben újabb kísérlet történt...1930-ban alakult meg az "Erdélyi egyetemi hallgatók Bólyai művelődési köre" A régebbi évfolyamok diákjainak ez a munkája útmutatóul szolgálhat a mai diákságnak.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Főiskolás fiatalok. Ifjúsági egyesületek.], IX. évf., 1938, 3-4. szám, p. 6.

*** A főiskolás törvény fontosabb rendelkezései. [Főiskolás élet.], "Az egyetemi oktatás törvényének egyes rendelkezéseit kibővítő törvény, mely a Monitorul Oficial 1937. márc. 24-i 69. száma I. részében jelent meg, "tiltja a politikai párttagságot, a főiskolai egyesületek tagjai csupán olyan hallgatók lehetnek, akik az egyetem egyik fakultására a törvényes időre beiratkoztak, érdekeiket csak törvényesen megalakult főiskolás egyesületek képviselhetik, "Egyetlen állami, megyei, vagy községi hatóság sem hozhat semmiféle, a főiskolás élettel kapcsolatos intézkedést az egyetem, vagy a nemzet-nevelésügyi minisztérium vezető szerveinek előzetes véleménye nélkül.", [Szakcsoport: Főiskolás fiatalok. Ifjúsági egyesületek. Román oktatási törvény.], IX. évf., 1938, 3-4. szám, p. 7.

*** Körkérdések magyar főiskolásoknak. [Főiskolás élet.], "1. Mit tart a romániai magyar főiskolás ifjúság legfontosabb anyagi és szellemi feladatainak? 2. Milyen gyakorlati módon képzeli el e feladatok megoldását?" Az Erdélyi Fiatalok szerkesztősége gyűjti a válaszokat., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Főiskolás fiatalok.], IX. évf., 1938, 3-4. szám, p. 7.