LÁSZLÓ Dezső Az erdélyi magyar ifjúság lelki arca. [Cikk.], Az erdélyi magyar ifjúság világnézete, ideológiája, küldetése., [Szakcsoport: Magyar ifjúság. Főiskolás fiatalok. Világnézet.], I. évf., 1930, 1. szám, (január), p. 3-5.

LÁSZLÓ Dezső Dánér Lajos: Átkunk. Versek. (Kolozsvár, 1929. 8°. 56 oldal. Ára 40 Leu. A könyvet Nelovánkovits József tervezte.). [Fiatalok munkája.], Könyvismertető., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Versek.], I. évf., 1930, 1. szám, (január), p. 14.

LÁSZLÓ Dezső Bethlen Gábor keresztyén élete; Az erdélyi református egyház története. Két füzet. Könyvmegjelenési hír., [Szakcsoport: Keresztény egyházak. Református egyház.], I. évf., 1930, 1. szám, (január), p. 15.

- r. - Makkai Sándor: "Egyedül." Bethlen Gábor lelki arca. [A mi könyveink.], Könyvismertetés., [Szakcsoport: Hungarológia. Magyar történelem.], I. évf., 1930, 2. szám, (február), p. 28.

LÁSZLÓ Dezső Tornyosuló viharfellegek. [Cikk.], 1918 után az iskolák anyagi nehézségekkel küzdenek, ugyanakkor hatalmas összegeket költ az erdélyi ifjúság italra. Nő a munkanélküliség, a tömegek demoralizálódnak., [Szakcsoport: Magyar ifjúság. Gyakorlati szociális problémák.], I. évf., 1930, 3. szám, (március), p. 33-34.

LÁSZLÓ Dezső Magyar Diákszemle. I. évf. 3-4. Szerk. Győry D. és Brogyányi K. Pozsony. [Fiatal magyarok.], A szám tartalmi ismertetése. Szerzők: dr. Fábián Dániel, Örtényi Gyula, Horváth Ferenc, Peéry Rezső, Ludwig Aurél, dr. Boross Zoltán, Dobossy Imre, Orbán László, László József, ifj. Vermes Samu, Albrecht Dezső, Dobossy László, Balogh Edgár, Takács Győző., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Főiskolás fiatalok. Sajtóügy.], I. évf., 1930, 7. szám, (október), p. 115-116.

L.D. Református Diákmozgalom. VII. évf. I. sz. Szerk.: Zeitler Rudolf, Budapest. [Fiatal magyarok.], A Református Diákmozgalom a Református Diákok Soli Delo Gloria Szövetségének lapja. Célja öntudatos kálvinista értelmiség nevelése. Szerzők: dr. Ravasz László, Fábián Dániel, Makkai Sándor., [Szakcsoport: Főiskolás fiatalok. Sajtóügy.], I. évf., 1930, 7. szám, (október), p. 116-117.

L.D. A reformátusok marosvásárhelyi nagyhete. [Szemle.], A hét eseményei közül a tanítók és tanárok napját emeli ki. A tanárok napja foglalkozott a "capacitate" vizsga kérdésével. A kongresszus megállapította a törvény végrehajtásának tarthatatlan voltát., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Keresztény egyházak. Nevelés és oktatás. Kisebbségi jogok.], I. évf., 1930, 7. szám, (október), p. 119-120.

LÁSZLÓ Dezső A hiányzó tizenöt korosztály. [Cikk.], A húszévesek és a negyven évesek közül hiányoznak az összekötő harminc évesek. A két nemzedék között nagy a szakadék. De a negyven éven felüliek sorai is megritkultak az expatriálás következtében. A főiskolások a legértékesebb eleme az erdélyi magyarságnak., [Szakcsoport: Hungarológia. A nemzedékváltás kérdései. Főiskolás fiatalok.], I. évf., 1930, 8. szám, (november), p. 126-127.

LÁSZLÓ Dezső Az Erdélyi Fiatalok egy éve. [Cikk.], Az első év rövid mérlege., [Szakcsoport: Főiskolás fiatalok. Sajtóügy.], I. évf., 1930, 9-10. szám, (december), p. 145-146.

LÁSZLÓ Dezső Világkép a falvak helyzetéről. [Falú-munka.], Beszámoló a Dassel-ben tartott Ifjúsági Keresztyén Egyesületek nemzetközi konferenciájáról, melynek egyetlen tárgya a mai falú életkérdései volt. Tizenöt európai, ázsiai és amerikai ország képviseltette magát. A falú gazdasági válságban van világszerte. Megoldások keresése., [Szakcsoport: Főiskolás fiatalok. Ifjúsági egyesületek. Európa. Amerika. Ázsia. Gazdasagi válság. Falumunka.], I. évf., 1930, 9-10. szám, (december), p. 161-162.

LÁSZLÓ Dezső Dr. Roska Márton: Néprajzi feladatok Erdélyben. A Magyar Nép Könyvtára 42. sz. Minerva kiadás. Kolozsvár, 1930. 81 oldal, 22 képpel 16° Ára 18 leu. II. kiadás. [Falú-munka.], A falú és a nép az érdeklődés középpontjába került, tehát fontos volt megjelentetni a 2. kiadást is. A könyv nem akar mértéket adni, de rámutat a feladatokra., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Néprajz. Erdély. Falumunka.], II. évf., 1931, 2. szám, (február), p. 39.

LÁSZLÓ Dezső A főiskolás ifjúság és a politikai pártok. [Szemle.], "Semmiképp sem időszerű és célszerű az ifjúság politikai pártokba való megszervezése, vagy bekapcsolása." "...Egy dolog egészen bizonyos: az ifjúság feltétlenül nemzeti alapokon álló politikai programot fog vallani,...", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Főiskolás fiatalok. Világnézet. Politikai pártok.], II. évf., 1931, 3. szám, (március), p. 62-63.

LÁSZLÓ Dezső Az Erdélyi Fiatalok és az erdélyi magyar egyházak. [Szemle.], Az erdélyi magyar római katolikus lap, az Erdélyi Tudósító, 1931. II. számában bírálja Az Erdélyi Fiatalok-at és a Kolozsvári Székely Társaságot, mivel a vallásos értékeket hagyják elsikkadni. László Dezső hangsúlyozza az egyházi jellegű ifjúsági egyesületek létjogosultságát , de az összmagyar ifjúságnak vannak olyan kérdései, melyeket közös fórumokon kell megvitatnia. Ennek ad teret az Erdélyi Fiatalok., [Szakcsoport: Keresztény egyházak. Katolikus egyház. Magyar ifjúság.], II. évf., 1931, 4. szám, (április), p. 79-80.

LÁSZLÓ Dezső A falu. A statisztika szerint az erdélyi magyarság 72%-a él falún. A falú jelenti az erdélyi magyarságot. Az értelmiség nagy feladata a falú felemelkedése., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar falu. Statisztika.], II. évf., 1931, 4. szám, (május-június), p. 85-86.

LÁSZLÓ Dezső Csőd. A régi világ teljes csődje. Választ keres a cikk írója a kérdésre, hogy ki a felelős ezért., [Szakcsoport: Európa története. A nemzedékváltás kérdései.], II. évf., 1931, 8-10. szám, (november-december), p. 141-143.

LÁSZLÓ Dezső Vádolnak, mert nem ismernek. [Szemle.], "A kolozsvári román diákság és az erdélyi római katholikus státus problémája. A Petru Maior diákközpont memoranduma az I. Ferdinand tudomány egyetem szenátusához és a magas kormányhoz (Cluj, 1931). A címe annak az emlékiratnak, melyet a kolozsvári összes román egyetemi hallgató alakulatok vezetői aláírásával a címben megnevezett helyekre beadtak." Ebben a magyar diákok különféle szervezetekbe tömörülését államellenes szervezkedésnek bélyegzik., [Szakcsoport: Román ifjúság. Főiskolás fatalok. Kolozsvári egyetem. Magyar ellenesség.], II. évf., 1931, 8-10. szám, (november-december), p. 154-155.

L.D. A holnapi Erdély. (A mai erdélyi magyar ifjúság) Asztalos Miklós cikke a Magyar Szemle 1931 3. számában. [Szemle.], Tíz oldalas tanulmány az erdélyi magyar ifjúságról. Méltatja az Erdélyi Fiatalok munkáját., [Szakcsoport: Magyar ifjúság. Erdély. A nemzedékváltás kérdései.], II. évf., 1931, 8-10. szám, (november-december), p. 155-156.

LÁSZLÓ Dezső A háromszéki székely népdal utolsó tíz esztendeje. [Szemle.], Keresztes Károly, sepsiszentgyörgyi ügyvéd, hegedűművész és népdalgyűjtő előadásának címe. Ismertetés., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar kultúra. Folklor.], II. évf., 1931, 8-10. szám, (november-december), p. 157.

L.D. A tízesztendős Magyar Nép. [Falu munka.], A legelterjedtebb erdélyi magyar lap, mely a tíz esztendő alatt sok ezer falun élő magyarhoz szólt., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Falumunka. Sajtóügy.], II. évf., 1931, 8-10. szám, (november-december), p. 159.

LÁSZLÓ Dezső Ghibu O. professzor könyve és az Erdélyi Fiatalok. (Onisifor Ghibu: Un anachronism şi o sfidare: Statul Romano-Catolic Ardelean. Studiu istoric-juridic. Ministerul instrucţiunii şi al cultelor. Comisiunea istorico-juridică pentru studiul problemei Statului rom. Cat. Ardelean. Cluj, 1931. 466 o. 8 ° Ára 400 Leu.). Ghibu állítása szerint "...a könyv igazolni fogja, hogy az erdélyi r. Kath. Státusnak se világi, se egyházi törvények értelmében nincs létjoga ,sőt megléte veszélyezteti az állam egységét s ezért létét biztosító anyagi alapjait az államnak át kell vennie, hogy azokkal elsősorban a kolozsvári tudomány-egyetem támogatására lehessen sietni." "... a r. Kath. Státus vezetése alatt álló magyar kulturális és politikai szervek és ifjúsági mozgalmak, köztük a legveszedelmesebb, éppen az Erdélyi Fiatalok, milyen ádáz harcot folytatnak Erdély Romániától való elszakítása érdekében.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar ifjúság. Erdélyi r. Katolikus Státus. Sajtóügy. Magyarellenesség.], III. évf., 1932, 1-2. szám, (január-február), p. 3-10.

LÁSZLÓ Dezső Az Erdélyi Fiatalok világnézeti függetlenséget hirdet. "Az ifjúság el fog jutni a maga világnézetére.... A nehezebb utat válasszuk: keresünk. Amire eljutunk, az a mienk lesz. Mindezt azért írtam, mert az Erdélyi Lapokban Márton Áron azt mondja, hogy mi ezt a függetlenséget csak a katholikus világnézettel szemben valljuk, más világnézetekkel szemben nem vagyunk ilyen tartózkodók. Márton Áront egyre kérjük. Higyje el, hogy őszinte emberek vagyunk. A magunk útján járunk. Egyik oldalra sem mérünk más mértékkel.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar ifjúság. Sajtóügy. Világnézet. Márton Áron.], III. évf., 1932, 3-4. szám, (március-április), p. 29-30.

L.D. Korunk Szava. (Az ifjú katolicizmus folyóirata. Aktív katolikus organum. Szerk.: Széchenyi György gróf. Budapest. Kétheti szemle.). [Fiatal magyarok.], Öt lapszám szemléje., [Szakcsoport: Magyar ifjúság. Sajtóügy.], III. évf., 1932, 3-4. szám, (március-április), p. 53-54.

L.D. Dr. Illyés Endre: A magyar református földmívelő nép lelki élete különös tekintettel vallásos világára. Szeged, 1931. 219 o. Erdélyi főbizományos: Ifjú Erdély. [Falu-munka.], Könyvismertető. Keresztyén könyv. "Magyarország lakóinak 21%-át kitevő ref. nép lelki rajza." Az egész vonatkozó irodalmat feldolgozta, a témára vonatkozó magyar irodalmat is., [Szakcsoport: Keresztény egyház. Református egyház. Magyar történelem.], III. évf., 1932, 5. szám, (június), p. 93-94.

LÁSZLÓ Dezső Falvak népe. Szerkeszti és kiadja: Demeter János. Földmívesek és falusi szegények heti lapja. Kolozsvár, 1932. 1-4. sz. [Falu-munka.], "Szeptember 30. óta hetente 8 oldalon új néplap jelenik meg Erdélyben. Lapunk érdeklődési köréhez két szál fűzi: a falunak szól és fiatal ember szerkeszti. Bátor hangja fiatalos csengéssel tart ítéletet és követel új életet Erdély földjén.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Sajtóügy.], III. évf., 1932, 6. szám, (november), p. 109-110.

- ő Uj magyarság. Szerkesztik: Zeitler Rudolf, Kiss Sándor, Papp Béla. Budapest, 1932. 1-2. sz. Aktív kálvinista folyóirat. [Fiatalok munkája.], "A Református Diákmozgalom a nyár folyamán átalakult. Új formájában, mint Új magyarság a főiskolások és haladó gondolkozású intelligenciánk előtt akarja a legszélesebb körben felmutatni a kálvinizmus aktuális üzenetét.", [Szakcsoport: Keresztény egyházak. Református egyház. Főiskolás fiatalok. Sajtóügy.], III. évf., 1932, 6. szám, (november), p. 112-113.

L.D. Dr. Imre Lajos: A protestantizmus és a proletariatus. Kolozsvár, 1932. 23 o. 8°. [Szemle.], "A két szellemi mozgalom egymáshoz való viszonyát négy körben szemléli... A könyv a dialektikusan gondolkozó új protestantizmus egyik legbátrabb erdélyi gyümölcse...", [Szakcsoport: Vallás. Protestantizmus. Társadalmi osztályok. Proletariátus.], III. évf., 1932, 6. szám, (november), p. 114

LÁSZLÓ Dezső Az erdélyi magyar ifjúsági mozgalmak mérlege. Megjelent az Ellenzék 1933. húsvéti számában. "Ez a cikk kizárólag a főiskolás ifjúság mozgalmaival foglalkozik. ... Elvitathatatlan tény, hogy az e erdélyi Fiatalok őszi konferenciája határkövet jelent a főiskolás mozgalmak életében. A marxista ifjúságot és az ifjú katolikusokat mint kész világnézetek képviselőit mutatta be.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Főiskolás fiatalok. Ifjúsági egyesületek.], IV. évf., 1933, tavaszi szám, (1. negyed), p. 1-5.

LÁSZLÓ Dezső Nemzet és szocializmus. " Ez a cikk a nemzetet és szociálizmust nem eszmei valóságukban, hanem élettényező mozgalmi mivoltukban szemléli. .. Ezt a mozgalmat szellemileg Marx Károly ideológiája határozza meg. A szociálizmus is egy haladó mozgalom. Mai tiszta típusának az oroszországi kommunizmust tekintem. A szociáldekrácia ennek a törekvésnek egy átmeneti formája csupán. A keresztyén és nemzeti szociálizmus pedig a mozgalom gyökeréről leszakadt korcs hajtások.", [Szakcsoport: Ideológia. Világnézet. Szocializmus. Marx Karl.], IV. évf., 1933, tavaszi szám, (1. negyed), p. 21-27.

LÁSZLÓ Dezső Az elsodort falu. Ez a cikk Szabó Dezső 1919. május 23-án megjelent regényéről szól. [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Szabó Dezső.], IV. évf., 1933, nyári szám, (2. negyed), p. 37-40.

L.D. A Tizenegyek Antológiája tízéves. [Szemle.], "1923 júniusában tizenegy fiatal ró, kiknek többsége ma már magyarság szerte ismert nevet hordoz, egy verseket, tanulmányokat, elbeszéléseket tartalmazó 168 oldalas, ízléses könyvvel lépett a nyilvánosság elé.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar irodalomtörténet. Tizenegyek. Antológia.], IV. évf., 1933, nyári szám, (2. negyed), p. 62-63.

LÁSZLÓ Dezső Számadás. Nehéz a lap megjelentetése, mivel "Egy-két estélyünk jövedelmét leszámítva, előfizetési díjakból élünk." "Az erdélyi intelligens ifjúság mozgalmainak életében ma már három élesen megkülönböztethető korszakot lehet felfedezni". 1925-1929; 1929-ben a Székely Társaság főiskolás tagozata és 1930-ban az Erdélyi Fiatalok; 1932 őszén rendezett főiskolás konferencia. "Lapunkkal átmegyünk az összes erdélyi kérdések tudományos és szakszerű vizsgálatára.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Főiskolás fiatalok. Magyar tudomény. Sajtóügy.], IV. évf., 1933, téli szám, (4. negyed), p. 93-95.

LÁSZLÓ Dezső Reálisan látó nagy magyarok családfája. Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós, Széchenyi István, báró Eötvös József, Ady Endre, Szabó Dezső. "Miben rokonok ezek egymással? Három közös elemet látok mindenik gondolat és cselekedet világában: reálisan látják a magyar faj valóságos adott helyzetét, mernek vele szemben kritikát gyakorolni s végül a magyarság sorsát beleállítják koruk egyetemes európai helyzetébe.", [Szakcsoport: Hungarológia. Nemzeti érzelmek.], V. évf., 1934, nyári szám, (2. negyed), p. 37-39.

LÁSZLÓ Dezső Pályaválasztási tanácsadó és főiskolai tájékoztató. Szerkesztette a kolozsvári magyar főiskolás testületek kiküldött szerkesztőbizottsága. Cluj-Kolozsvár, 1934. Kiadja a Székelyek Kolozsvári Társaságának Főiskolás Szakosztálya. 120 oldal. 16-od rét. [Pályaválasztás-elhelyezkedés.], "...ez a füzet pedig, amelyet lapunk kezdeményezésére az összes kolozsvári magyar főiskolás alakulatok vezetősége állított össze, ma azt a szomorú igazságot hozza, hogy alig van ebben az országban olyan pálya, ahol az egyetemen szerzett diplomájával a magyar fiatalság életet tud teremteni.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Főiskolás fiatalok. Pályaválasztás. Elhelyezkedés.], V. évf., 1934, nyári szám, (2. negyed), p. 73-74.

DEBRECZENI László Gyökérbajok az iskoláztatásban. "Bajok": elemi iskola: nincs benne szervesen a falú életében. "Amolyan szükséges rossznak tekinti a falú, ahova muszáj küldeni a gyerekeket." Mert..."az iskola csak a tanítás technikáját szolgálja, de elhagyja a mélyebb művelést. A középiskolában meghalványodik az intézményi szerep,.. a tanárszemélye kerül előtérbe" de sajnos, kevés a jó középiskolai tanár. "...a főiskolán tanulók [számára pedig meg kell szervezni] a művelődését elősegítő külső kereteket.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nevelés és oktatás.], V. évf., 1934, őszi szám, (3. negyed), p. 87-90.

LÁSZLÓ Dezső Az élen. "Rég nem éreztük annyira, hogy szükség van reánk, mint legutolsó számunk megjelenése után. Múlt számunk új volt abban, hogy fiatal intelligenciánk életlehetőségeit igyekeztünk benne feltárni. Minden nagyobb napilap hosszabban foglalkozott ezzel a számunkkal.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Erdélyi magyar értelmiség. Sajtóügy.], V. évf., 1934, téli szám, (4. negyed), p. 109-110.

L.D. GAGYI László: Bánataratók. Regény, 228 oldal. Marosvásárhely. [Szemle.], A falusi tanító igazi arca. A háromszéki falú bemutatása, szépirodalmi formában., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Gagyi László.], V. évf., 1934, téli szám, (4. negyed), p. 139-140.

LÁSZLÓ Dezső Elmélet és gyakorlat. Az ismerés és a cselekvés. "Az elmélet és gyakorlat elszakadása nemcsak akkor jelentkezik, amikor az elméletek emberei elmaradnak saját koruk gyakorlati kérdései mögött, hanem akkor is, amikor az elméleti emberek saját korukat megelőzik....Aki ma magáért a tudományért tudós, vagy az irodalomért író, vagy a maga megélhetéséért politikus, aki egyéni érvényesüléséért gyűjti az elmélet kincseit, az fusson Erdélyből, mert nincs szükség rá.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Hungarológia.], VI. évf., 1935, tavaszi szám, (1. negyed), p. 1-5.

LÁSZLÓ Dezső Rosszindulat vagy tudatlanság? [Korunk arcához.], "A "Hitel" című félhavi szemle április 1-i számában "Erdélyi kultúrproblémák" cím alatt Venczel József három óriási oldalt kitöltő cikket írt. A cikk úgy a "Hiány és teendő" c. II., mint "Az erdélyi magyar betű" c. III. részében érinti az Erdélyi Fiatalok munkáját. A Venczel cikke, László D. szerint, lebecsüli az eddig hatalmas erőfeszítések árán elért eredményeket és "hamis látszatot kelt az erdélyi dolgok felől.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar kultúra. Sajtóügy. Venczel József.], VI. évf., 1935, tavaszi szám, (1. negyed), p. 20-22.

LÁSZLÓ Dezső Ábel. Tamási Áron könyvéről. "Ábel nagyon szerette Erdélyt és benne a Székelyföldet. A legjobban mi is ezt szeretjük benne. ... Ábel az egyetlen olyan irodalmi alakja az erdélyi irodalomnak, aki méltó arra, hogy az egész erdélyi magyar életprogram művészi szimbóluma lehessen.", [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Tamási Áron.], VI. évf., 1935, nyári szám, (2. negyed), p. 41-42.

LÁSZLÓ Dezső Helyreigazítások az erdélyi ifjúsági mozgalmakat illetőleg. [Szemle.], Dr. Jancsó Elemér: Az erdélyi magyarság életsorsa nevelésügyének tükrében c. nagyjelentőségű munkájában közel húsz oldalt szentel az ifjúsági mozgalmaknak. Kizárólag a főiskolás ifjúság mozgalmairól szól. Méltatja az Erdélyi Fiatalok érdemeit, de több téves beállítás, pontatlanság is becsúszott e részbe. Ezeket cáfolja, illetve magyarázza László Dezső., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar ifjúság. Ifjúsági egyesületek.], VI. évf., 1935, nyári szám, (2. negyed), p. 68-70.

LÁSZLÓ Dezső A kisebbségi élet. "... kisebbségi voltunkat nem a többségi magyarországi magyarsághoz, hanem a körülöttünk élő többségi románsághoz való viszonyunkból állapítjuk meg... Kisebbségi életünk alapkérdései tehát a románsághoz való viszonyunkból állapítjuk meg.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Kisebbségi lét.], VI. évf., 1935, őszi szám, (3. negyed), p. 79-86.

L.D. Csáki bíró lánya. [Szemle.], Kiemelkedő színházi esemény Kolozsváron, Szentimrei Jenő Csáki bíró lánya című népballadájának előadása. Kós Károly díszleteivel., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar kultúra. Színházművészet. Kolozsvár.], VI. évf., 1935, téli szám, (4. negyed), p. 124.

L.D. Hitel. 1936. 1. 80 oldal. Felelős szerkesztő: Albrecht Dezső. [Szemle.], Ismertetés., [Szakcsoport: Hungarológia. Magyar társadalomkutatás. Néprajz. Falukutatas. Venczel József .], VII. évf., 1936, tavaszi szám, (1. negyed), p. 36-38.

LÁSZLÓ Dezső A rög alatt. (Balázs Ferenc: A rög alatt 1928-35. Turda, 1936. 424. o.) "Balázs Ferenc, a fiatal unitárius lelkész bejárta a kerek világot és öt esztendei szorgalmas munkával begyűjtött tudományával, műveltségével, próbákon, kritikákon átedzett világnézetével hazajött a transzilvániai rögök alá, nem meghalni és eltemetődni, hanem elvetődni, mint a búzamag."..."Az új faluszervezés legsikeresebb módjának a szövetkezeti szervezést látja...Csak ott akar újítani, ahol az újítás nélkül az élet haladni nem tud.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Faluszervezés. Falumunka.], VII. évf., 1936, nyári szám, (2. negyed), p. 36-41.

L.D. Dr. Jancsó Ödön. [Megemlékezés]. [Szemle.], "Az idősebb generáció legtanultabb orvosai közé tartozott. ... ösztönzője a Református Kórház létrejöttének. ...Transzilvánizmusára jellemző, hogy amikor az új állam elbocsátotta, a román bányászok sztrájkba léptek és így akarták a vezetőséget rávenni arra, hogy továbbra is munkában maradhasson.", [Szakcsoport: Közegészségügy.], VII. évf., 1936, nyári szám, (2. negyed), p. 65-66.

L.D. Csutak Vilmos. [Megemlékezés]. [Szemle.], "Ízig-vérig székely ember volt Mikes Kelemen falujából. Életének alkotásai a Székely Mikó Kollégium és a Székely Nemzeti Múzeum Életébe kapcsolódnak.", [Szakcsoport: Magyar kultúra. Népművelés.], VII. évf., 1936, nyári szám, (2. negyed), p. 66-67.

LÁSZLÓ Dezső Kisebbségi művelődésünk ügye. "A cím tehát kijelöli a témát: számba kell venni azokat a külső és belső lehetőségeket, amelyek között a mi nemzeti művelődésünk, mint a kisebbségi életsors keretei közé szorított ügy szolgálható.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Művelődéspolitika.], VII. évf., 1936, őszi-téli szám, (3-4. negyed), p. 74-84.

L.D. Balázs Ferenc: Zöld árvíz. Regény. Szépmíves Céh kiadása 1936. 194. o. [Szemle.], Könyvismertetés., [Szakcsoport: Magyar irodalom. Regény. Balázs Ferenc.], VII. évf., 1936, őszi-téli szám, (3-4. negyed)

L.D. Dr. Jancsó Elemér: A magyar szabadkőművesség irodalmi és művelődéstörténeti szerepe a XVIII. Században. Irodalomtörténeti tanulmány. Második kiadás. Cluj, 1936. 277 tizenhatodrét oldal. [Szemle.], A könyv célja "Megállapítani azt a szerepet, amelyet a XVIII. századi magyar szabadkőművesség irodalmi és művelődéstörténeti szempontból betölt.", [Szakcsoport: Magyar művelődéstörténet. XVIII. sz. Egyesületek.], VII. évf., 1936, őszi-téli szám, (3-4. negyed), p. 107-108.

L.D. Nyírő József új könyveinek ereje. "A Szépmíves Céh két Nyírő kötetet adott ki az elmúlt év folyamán. A Székelyek és Havasok könyve negyven és egy néhány elbeszélését és rajzát tartalmazza a szerzőnek....Nyírő könyve figyelmeztet arra, hogy a népet nem lehet megérteni anélkül a természeti környezet nélkül, amelyben felnőtt és él, mert megfoghatatlan szálak fűzik az ősi rögökhöz.", [Szakcsoport: Magyar irodalom. Nyírő József. Nemzeti érzelmek.], VIII. évf., 1937, 1. szám, p. 4.

LÁSZLÓ Dezső Balázs Ferenc. - Búcsúszavak az Erdélyi Fiatalok nevében, Mészkőn, 1937. május 24-én. - "Az Erdélyi Fiatalok nevében jöttünk tanúskodni Balázs Ferenc koporsója mellé. .. Világháború utáni generációnkban ő jelenti a legegyetemesebb emberi tekintetet és műveltséget." Temetése: "Május 23-án szállították holttestét falújába, amelyet munkájával és áldozatával örökített meg.... A Helikon írói nevében Tamási Áron mondott megrendítő szavakat.", [Szakcsoport: Magyar kultúra. Nemzeti érzelmek. Balázs Ferenc.], VIII. évf., 1937, 2. szám, p. 1-2.

LÁSZLÓ Dezső Bomlás vagy egység? "Makkai cikke ["Nem lehet"] rámutat arra, hogy a kisebbségi élet a vízszintes síkban bontja meg a magyarság belső, kultúrális egységét, Féja Géza viszont a faj függőleges síkban mutatkozó belső szakadásainak ijesztő vonalait tárja elénk". "A kisebbségi életen keresztül a nemzeti kultúra olyan népek kultúrájával találkozik, amelyekkel eddig nem igen törődtünk.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Kisebbségi lét.], VIII. évf., 1937, 2. szám, p. 3-5.

L.D. Kovács Imre: A néma forradalom. A Szolgálat és Írás Munkatársaságának második könyve, Cserépfalvi kiadás, Budapest, 1937, március, 262 oldal. "Kovács Imre könyve második darabja annak a sorozatnak, amelyben az elmúlt évben Szabó Zoltán: "A tardi helyzet" c. felejthetetlen könyve megjelent. A Szolgálat és Írás munkatársaságában összegyűlt fiatal magyar szociográfusok célul tűzték ki maguk elé az egész mai magyar élet szociográfiájának őszinte megírását. A néma forradalom a puszták népével, a hárommilliós magyar agrár-proletáriátus életével foglalkozik." Könyvelemzés., [Szakcsoport: Szociográfia. Magyar falu. Gyakorlati szociális problémák.], VIII. évf., 1937, 2. szám, p. 13.

LÁSZLÓ Dezső Az erdélyi élet útja. "A román, magyar és szász művelődésnek egészen sajátos és az illető nép egészére kiható fókuszai képződtek ki ezen a kis földdarabon... Erdély békessége mindig az ellentétek öntudatos hordozásában, az egymás iránti kölcsönös tiszteletben és a hamis látszatok elkerülésében nyugodott. És ezen fog nyugodni ezután is.", [Szakcsoport: Művelődéstörténet. Erdély. Román, magyar, szász művelődés.], VIII. évf., 1937, 3. szám, (3. negyed), p. 1.

LÁSZLÓ Dezső A kisebbségi magyarság ifjúsági problémája. Áttekinti, hogy milyen problémája van a világ más országaiban az ifjúságnak, hogy megállapítsa: A kisebbségi magyar sors történelmi analógia nélküli sors...Nálunk éppen az az ifjúsági probléma, hogy miképpen tud egy egészen új, minden analógia nélküli kor ifjúsága a kisebbségi kérdéssel szemben olyan válaszra eljutni, amely válasz valóban az élet válasza fog lenni." A megoldás akkor kezdődhet ha ..."a legteljesebb bizalom jegyében találkoznak az erdélyi fiatal és öreg magyarok.", [Szakcsoport: Hungarológia. Magyar ifjúság. Kisebbségi lét.], VIII. évf., 1937, 3. szám, (3. negyed), p. 6-9.

L.D. Makkai Sándor: Holttenger. Regény. Révai kiadás. 1936. [Szemle.], "A Holttenger című művében Makkai első nagyobb szabású társadalmi regényét üdvözölhetjük. A több mint 400 oldalas nagy könyv a Mezőség világháború alatti életét tárja elénk egy falusi lelkipásztor alakja köré szőtt történet keretében." Ismertetés., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Regény. Makkai Sándor.], VIII. évf., 1937, 3. szám, (3. negyed), p. 27.

L.D. Hegyi Mózes: Végvár. (A 75 éves brăilai református egyházközség történetéből). Brăila, 1937. Egyházközség kiadása. 98. o.). "... Mindenek előtt a könyv értékes új adatokat tartalmaz az egyik legrégebb regáti magyar központ történetéhez.", [Szakcsoport: Keresztény egyházak. Református egyház. Románia. Brăila.], VIII. évf., 1937, 4. szám, (4. negyed), p. 2.

LÁSZLÓ Dezső Világnézetünk apológiája. - A mithosz és jelszó vitához - "Még egyre hömpölyögnek annak a vitának hullámai, melyet a transzilvánizmus kérdése körül I.Szemlér Ferenc indított meg a Helikon októberi számában. A vita anyaga kiválóan alkalmas arra, hogy bepillantsunk abba az új gondolkodási módba, amely az utóbbi időben egyre élesebben bontakozik ki fiatalabb szellemi vezetőink sorai között. Ha tömören és röviden kellene ezt az új világnézetet megneveznem, azt mondhatnám róla, hogy racionálizmus és materiálizmus.", [Szakcsoport: Magyar ifjúság. Világnézet. Transzilvánizmus.], IX. évf., 1938, 1. szám, (1. negyed), p. 7-10.

LÁSZLÓ Dezső Balázs Ferenc a transzilvánizmus szolgálatában. László Dezső transzilvánizmus alatt a "Romániában élő magyarság exisztenciális világnézetét" érti. "Mennyiben található fel ez a transzilvánizmus Balázs Ferenc életművében, mennyiben vitte tovább Balázs Ferenc ezt az életfelfogást? Balázs Ferenc két téren képviselte és vitte tovább az itteni történelmi tudatot. Egyfelől a múltból örökölt sajátos közösségi gazdálkodási elvet az u. n. Kapta-rendszert fedezte fel és öntudatosította, más felől az egyházi építkezésben szerzett érvényt a történelmi hagyományoknak.", [Szakcsoport: Magyar kultúra. Nemzeti érzelmek. Transzilvánizmus.], IX. évf., 1938, 2. szám, p. 3-4.

L.D. Br. Bánffy Ferenc 1869-1938. [Halottak akik élnek.], "Bánffy Dezsőnek, a nagy miniszterelnöknek volt a fia... híven és igazán szolgált minden igaz ügynek... Szorgalmasan megvett és elolvasott minden komoly igényű erdélyi írást, s arról alkotott véleményét lelkiismeretesen közölte az íróval. A mi szerkesztőségünk is több ilyen, felelős kritikáról bizonyságot tevő levelét őrzi.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nemzeti érzelmek. Br. Bánffy Ferenc.], IX. évf., 1938, 3-4. szám, p. 2.

LÁSZLÓ Dezső "Új élet a magyar földön" - Matolcsy Mátyás új könyve -. [Új magyarság.], Matolcsy az új magyar gazdasági élet megteremtésének elszánt harcosa. "Munkáival szemben sok kisebb-nagyobb kritika jelent meg, de végeredményében statisztikai adatait és azokon felépülő következtetéseit senki sem tudta megcáfolni... Ez a könyv teljes képet ad Magyarország egész gazdasági életéről és kimutatja, hogy addig nem lehet új nemzeti, társadalmi és kulturális élet a magyar földön, amíg nem lesz más ennek a földnek a gazdasági élete.", [Szakcsoport: Magyar gazdaságpolitika.], IX. évf., 1938, 3-4. szám, p. 21-23.

LÁSZLÓ Dezső Új erdélyi tájékozódás. "Egy népközösség életrevalósága végső gyökerében nem tagjai számától vagy a birtokában lévő gazdasági javak mennyiségétől, hanem nemzeti öntudatának egységétol, tisztaságától és feszíto erejétol függ....Talán nem tévedünk, ha azt mondjuk, hogy az erdélyi magyarság elso kisebbségi tájékozódását Kós Károly, Zágoni István és Paál Árpád 1921. Elején kiadott "Kiáltó Szó" c. röpirata jelentette... Kisebbségi életünk második tájékozódását Makkai Sándor: "Magyar fa sorsa" (1927) és "Magunk revíziója", (1931) c., szellemi életünknek új medret szabó két könyve készíti elo és vezeti be... A kisebbségi életben a döntő erkölcsi fórumot két közösségnek: az egyházaknak és a családoknak kell jelenteniök.", [Szakcsoport: Hungarológia. Magyar kisebbség. Kisebbségi lét. Nemzeti érzelmek.], X. évf., 1939, 1. szám, p. 3-6.

L.D. A györgyfalvi lakodalom. [A nép és az intelligencia.], "Március 18-án este és 19-én d.u. a Kolozsvárral szomszédos Györgyfalva népének színes és mindenkinek a lelkében felejthetetlenül mély nyomokat hagyó népi játékában gyönyörködött Kolozsvár és vidékének közönsége... ősi lakodalmi szokását hozta magával." Czakó János, végzett diák, "a nép fia", "a falú értelmes ifjúsági vezetője" állította össze a falu lakodalmi szokásait., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Néprajz. Folklór.], X. évf., 1939, 1. szám, p. 12-13.

L.D. Czakó János. [A nép és az intelligencia.], "Elsőéves theológiai hallgató volt, amikor az év elején meghalt és mégis akkora ígéret volt benne és akkora elkötelezést hagyott maga után, hogy meg kell róla emlékeznünk.. A református fiúkat IKE csoportba szervezte és elvitte a legtávolabbi konferenciákra is. Megalapította az ifjúsági könyvtárt. Mozgalmat indított a györgyfalvi kultúrház és iskola felépítésére. Összegyűjtötte faluja lakodalmi szokásait.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Főiskolás fiatalok.], X. évf., 1939, 1. szám, p. 14.

LÁSZLÓ Dezső Szabó Dezső művelődés-politikája. "Szabó Dezső nemzeti művelődéspolitikai koncepciója három alapvető sugárba bomlik: ez a művelődéspolitika alapjában, felépítésében és céljában nemzeti." Kultúr-programja magyar, de "gondolatrendszerében a fajiság és egyetemes emberiség éppen úgy nem ellentétek, mint az egyén és közösség. Aki a maga faji jellegét feladja, megtagadja azt a jogát, hogy szervesen benne éljen az egyetemes emberi kultúrában.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Hungarológia. Művelődéspolitika.], X. évf., 1939, 2. szám, p. 22-26.

L.D. F. László Marcella. [Szemle.], Ferenczy Margit, aki László Marcella írói nevet választván, Új cimbora névvel felújítja Benedek Elek gyermek-lapját. "Írógárdát toboroz maga körül, de azért néha saját maga írja tele az egész újságot. Kiállításokat, versenyeket rendez, utazik, látgatja gyermekeit és közben százával küldi a személyes leveleket az erdélyi gyermekeknek." Az írónő korai halála alkalmával., [Szakcsoport: Magyar ifjúság. Sajtóügy.], XI. évf., 1940, 2. szám, p. 14.

L.D. Kristóf György Emlékkönyv. [Szemle.], "A kolozsvári I. Ferdinand-tudomány egyetem egyetlen magyar professzora: dr. Kristóf György nemrég töltötte be élete hatvanadik évét. Ebből az alkalomból legkiválóbb régi és jelenlegi tanítványai szépkiállítású, testes kötetet adtak ki professzoruk iránti hálájuk és tiszteletük jeléül." Ismertetés., [Szakcsoport: Nevelés és oktatás. Kolozsvári egyetem. Kristóf György.], XI. évf., 1940, 2. szám, p. 14-15.