*** A "Vajdasági Írás" novemberi száma. [Fiatalok munkája.], Jugoszláviai magyar irodalmi lap. Szemle., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar irodalom. Magyar sajtó. Jugoszlávia.], I. évf., 1930, 1. szám, (január), p. 14.

JANCSÓ Elemér Miért kell ismernünk a magyar irodalmat? [Viták, hozzászólások.], "Az irodalom mindig a faji öntudat legfőbb hordozója volt." Az erdélyi irodalom értékeit a középiskola nem tudta bekapcsolni nevelési programjába. Meg kell szervezni az iskolán kívüli irodalomtanítást is., [Szakcsoport: Magyar irodalom. Nevelés és oktatás. Iskolán kívüli nevelés és oktatás.], I. évf., 1930, 2. szám, (február), p. 20-23.

CSÁSZÁR Károly 3. Az irodalomtanítási válság okai. Miért kell ismernünk a magyar irodalmat? Hozzászólások Dr. Jancsó Elemér cikkéhez. [Viták, hozzászólások.], A magyar irodalom iránt mutatkozó érdektelenség okait vizsgálja." Amióta a magyar irodalom lekerült az érettségi tárgyak közül s többé egyáltalán nem kötelező, csak megengedett tantárgy, azóta szemmel láthatóan hanyatlás állt be e téren.", [Szakcsoport: Magyar ifjúság. Nevelés és oktatás. Magyar irodalom.], I. évf., 1930, 4. szám, (április), p. 53-55.

SZENTIMREI Jenő 4. Iskola - élet - irodalom. Miért kell ismernünk a magyar irodalmat? Hozzászólás Dr. Jancsó Elemér cikkéhez. Ha nem ébred elég érdeklődés a középiskolás ifjúságban a magyar irodalom iránt, a száraz tankönyvek az okai. A középiskolai irodalmi oktatás gerincévé az olvasást kell tenni. Nagy írók, költők szülőhelyére kirándulásokat kell szervezni, nyomdákat kell látogatni, módszert kell változtatni és a tanár órán kívül se hagyja magára diákjait, fesztelen beszélgetéseket folytasson velük érdeklődés felkeltés céljából., [Szakcsoport: Nevelés és oktatás. Iskolán kívüli nevelés és oktatás. Magyar irodalom.], I. évf., 1930, 5. szám, (május), p. 71-73.

*** A Tizenegyek antológiájának évfordulójára. [Szemle.], 1923-ban "Versek, elbeszélések, tanulmányok tizenegy erdélyi fiatal írótól" címmel 12 íves kötet jelent meg, melyben induló fiatal írók: Dobai István, Finta Zoltán, Jakab Géza, br. Kemény János, Maksay Albert, Mihály László versekkel, Kacsó Sándor, Szent-Iványi Sándor, Tamási Áron novellákkal, Balázs Ferenc és Jancsó Béla együttesen álltak ki a nyilvánosság elé., [Szakcsoport: Magyar irodalom. Versek. Elbeszélések. Nemzedékváltás kérdései. Tizenegyek.], I. évf., 1930, 6. szám, (június), p. 99-100.

*** Hívó szó mindazokhoz, akik szívükön viselik a magyar irodalomnak, nyelvnek és középiskoláinkból az életbe induló fiataljaink magyar kultúrájának a sorsát. Az Erdélyi Fiatalok szerkesztőségének felhívása új tanterv kidolgozása érdekében tartandó megbeszélésre., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar kultúra. Magyar irodalom. Nevelés és oktatás.], IV. évf., 1933, tavaszi szám, (1. negyed), p. 29.

JANCSÓ Elemér dr. Társadalmi kérdések az irodalomban. "A magyar kisebbség gazdasági letörése és irodalmának szinte szükségletein túlmenő fellendülése..." Ady, Babits, Szerb Antal, Szabó Dezső, Lukács György elveit, szemléletét vizsgálja., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Gyakorlati szociális problémák. Magyar irodalom.], V. évf., 1934, nyári szám, (2. negyed), p. 47-52.

L.D. Balázs Ferenc: Zöld árvíz. Regény. Szépmíves Céh kiadása 1936. 194. o. [Szemle.], Könyvismertetés., [Szakcsoport: Magyar irodalom. Regény. Balázs Ferenc.], VII. évf., 1936, őszi-téli szám, (3-4. negyed)

L.D. Nyírő József új könyveinek ereje. "A Szépmíves Céh két Nyírő kötetet adott ki az elmúlt év folyamán. A Székelyek és Havasok könyve negyven és egy néhány elbeszélését és rajzát tartalmazza a szerzőnek....Nyírő könyve figyelmeztet arra, hogy a népet nem lehet megérteni anélkül a természeti környezet nélkül, amelyben felnőtt és él, mert megfoghatatlan szálak fűzik az ősi rögökhöz.", [Szakcsoport: Magyar irodalom. Nyírő József. Nemzeti érzelmek.], VIII. évf., 1937, 1. szám, p. 4.

NAGY Sándor Visszatekintés húsz év múltán "Az elsodort falu"-ra. Személyes, többszöri olvasás-élmény., [Szakcsoport: Magyar irodalom. Regény.], X. évf., 1939, 2. szám, p. 28-30.