JANCSÓ Elemér Szabó T. Attila: Az Erdélyi Múzeum egylet XVI-XIX. századi kéziratos énekeskönyvei. Erdélyi Tudományos Füzetek 20-ik szám. 1929. Kolozsvár. 26 oldal. [Fiatalok munkája.], Könyvismertető., [Szakcsoport: Magyar kultúra. Kéziratok. Énekeskönyvek.], I. évf., 1930, 1. szám, (január), p. 14-15.

MÉLIUSZ N. József A Barabás Miklós céh megalakulásához. "Kilenc erdélyi képzőművész, - a legjobbak és az ifjúszelleműek fogtak össze a Barabás Miklós céhben." A KAC klubban rendezték meg bemutatkozó kiállításukat., [Szakcsoport: Magyar kultúra. Képzőművészetek. Egyesületek.], I. évf., 1930, 4. szám, (április), p. 61.

JANCSÓ Béla Szegedi kis kalendárium az 1930. évre. (A szegedi Bethlen Gábor Kör kiadása.). [Fiatal magyarok.], Ismertetés. A Kalendáriumban "A versek: régi, jórészt kiadatlan szegedi és környéki népi dalok Bálint Sándor saját nótagyűjtéséből, a rajzok: Buday György munkái"., [Szakcsoport: Magyar kultúra. Folklór. Szeged.], I. évf., 1930, 8. szám, (november), p. 137-138.

SZABÓ Géza ifj. Ifjúsági daloskönyv. Összeállították: Balázs Ferenc, Szent-Iványi Sándor és Mikó Imre. [Fiatalok munkája.], Ismertetés., [Szakcsoport: Magyar fiatalok. Magyar kultúra. Zene.], II. évf., 1931, 1. szám, (január), p. 23.

DEBRECZENI László A mai magyar kultúra a népművészet tükrében. Írta és az Erdélyi Fiatalok 1930 dec. 14-én tartott kolozsvári estélyén felolvasta Debreczeni László. A népművészet hanyatlása. A hanyatlás megállítása. Az Erdélyi Fiatalok célkitűzése: "az általános emberi kultúrát a magunkéval színezni.", [Szakcsoport: Magyar kultúra. Néprajz. Népművészet.], II. évf., 1931, 2. szám, (február), p. 27-30.

DÁNÉR Lajos Koródi Ferenc nótái. [Fiatalok munkája.], Koródi Ferenc a kihalófélben lévő magyar nótás-diák egyik erőteljes alakja. Dalaiban inkább a zenész, mint a költő van előtérben., [Szakcsoport: Magyar kultúra. Népzene.], II. évf., 1931, 2. szám, (február), p. 42.

PÁLFFY Károly Kultúrfeladataink. Az Erdélyi Fiatalok falú felé fordulása. Kultúrális szempontból az erdélyi magyarságnak a falúból kell hoznia a tipikusan magyar elemeket. A kultúr-propaganda fontossága., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar kultúra. Falumunka.], II. évf., 1931, 4. szám, (május-június), p. 98-100.

DÁNÉR Lajos "Csak még egyszer tudnék haza menni!" (Manyák Ernő és Manyák Károly operettje."). [Fiatalok munkája.], Ismertetés., [Szakcsoport: Magyar kultúra. Operett.], II. évf., 1931, 4. szám, (május-június), p. 119.

J.B. A Romániai Magyar Dalosszövetség fennállásának tízéves fordulójához érkezett... [Szemle.], Tudósítás., [Szakcsoport: Magyar kultúra. Zene. Egysületek.], II. évf., 1931, 7. szám, (október), p. 137.

JANCSÓ Béla "A mi fájdalmunk: tanúságtétel". [Szemle.], A cím Iosif Vanciu, a román színészegyesület titkárának szavai voltak Szentgyörgyi István temetésén. Az erdélyi magyar sajtó nem reagált ezekre a meleg szavakra., [Szakcsoport: Magyar kultúra. Színházművészet.], II. évf., 1931, 8-10. szám, (november-december), p. 156.

JANCSÓ Béla Sz. Ferenczy Zsizsi székely ballada-estje. [Szemle.], Kolozsváron, november 17-én. Krenner Miklós bevezetőjével. Méltatás., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar kultúra. Folklor.], II. évf., 1931, 8-10. szám, (november-december), p. 156.

LÁSZLÓ Dezső A háromszéki székely népdal utolsó tíz esztendeje. [Szemle.], Keresztes Károly, sepsiszentgyörgyi ügyvéd, hegedűművész és népdalgyűjtő előadásának címe. Ismertetés., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar kultúra. Folklor.], II. évf., 1931, 8-10. szám, (november-december), p. 157.

DEBRECZENI László Szegedi Kis Kalendárium 1932. [Fiatalok munkája.], "A naptári részen kívül tartalmaz 12, jórészt kiadatlan, kottával ellátott paraszt dalt és betyárnótát. A dalokat Salló György egyetemi hallgató gyűjtötte a kiskunhalasi tanyák között. A rajzok valamint a kalendárium megtervezése Buday György munkái.", [Szakcsoport: Magyar kultúra. Folklór.], III. évf., 1932, 1-2. szám, (január-február), p. 22-23.

dL Szervátius Jenő szobrászművész kiállítása. [Fiatalok munkája.], Ismertetés., [Szakcsoport: Magyar kultúra. Képzőművészetek. Szobrászat. Szervátius Jenő.], III. évf., 1932, 1-2. szám, (január-február), p. 24-25.

DEBRECZENI László Boldogasszony búcsúja: Buday György fametszetei a Szeged-alsóvárosi Havi Boldogasszonynapi búcsú emlékezetére. (Szeged 1931). [Fiatalok munkája.], Ismertetés., [Szakcsoport: Magyar kultúra. Képzőművészet. Buday György.], III. évf., 1932, 3-4. szám, (március-április), p. 59-60.

*** Az Erdélyi Fiatalok kolozsvári székely népdalestélye... [Az Erdélyi Fiatalok hírei.], Beszámoló., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar kultúra. Népzene.], III. évf., 1932, 5. szám, (június), p. 100.

*** Hívó szó mindazokhoz, akik szívükön viselik a magyar irodalomnak, nyelvnek és középiskoláinkból az életbe induló fiataljaink magyar kultúrájának a sorsát. Az Erdélyi Fiatalok szerkesztőségének felhívása új tanterv kidolgozása érdekében tartandó megbeszélésre., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar kultúra. Magyar irodalom. Nevelés és oktatás.], IV. évf., 1933, tavaszi szám, (1. negyed), p. 29.

BÍRÓ Sándor László Dezső: "Akarom": tisztán lássatok." Erdélyi Fiatalok kiadása, 1933. 96 oldal. 8°. [A mi könyveink.], A Széchenyi problémáról készült tanulmány. A "Széchenyi könyvvel nemcsak azt állítja elénk, amit Széchenyi ezelőtt 100 esztendővel mondott és csinált, - hanem azt is, ahogyan a "legnagyobb magyar" látott. A látási módot,...", [Szakcsoport: Hungarológia. Magyar kultúra. Magyar Tudomány. Széchenyi Ferenc.], IV. évf., 1933, tavaszi szám, (1. negyed), p. 30-31.

J.B. dr. Julia szép leány. [Szemle.], "Nyírő József balladajátéka két este (május 23 és 24) ritkaságszámba menő nagy sikerével járta meg Kolozsvárt." A népi zenéből komponált kísérő zene Keresztes Károly munkája, Haáz Rezső tanár lenyűgözően szép díszleteivel és pompásan szép székely jelmezeivel., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar kultúra. Színház. Magyar folklór.], IV. évf., 1933, nyári szám, (2. negyed), p. 61-62.

VITA Zsigmond Kulturális szervezkedésünk egysége. "Az erdélyi magyarság kultúrát akart teremteni itt a megváltozott viszonyok között is, de ezekben a próbálkozásokban nem gondolta át, hogy ezek a megnyilatkozások a helyi viszonyokból nőnek-e ki, nemzeti érdekeknek felelnek-e meg, erdélyi és egyetemesen magyar célok irányában állnak-e, szükségesek-e tehát?... Talán jó volna minden városban egy közművelődési egyesületet csinálni, amely tekintélyével szellemileg irányíthatna... Minden helynek más, különleges viszonyai vannak, azokat kell felismerni és hozzájuk alkalmazkodni.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Csoporttudat. Magyar kultúra. Erdély.], IV. évf., 1933, őszi szám, (3. negyed), p. 76-80.

*** Öregek és fiatalok összefogása a magyar kultúra továbbadása érdekében. Az Erdélyi Fiatalok tavaszi számában közölt felhívására "... tanárok, írok, öregek, fiatalok, katolikusok, reformátusok, unitáriusok jöttek össze s beszélték meg a magyar kultúrában való fogyatékosságukra felébredt ifjúsággal a teendőket." Összejövetelük eredményeként beadvány született "melyet minden felekezethez tartozó idősebb és fiatal tanárok, írók és a szerkesztőségünk megbízottjai aláírásával terjesztettünk be minden magyar egyház főhatóságához." Közli a beadvány teljes szövegét., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar kultúra. Magyar ifjúság.], IV. évf., 1933, őszi szám, (3. negyed), p. 80-82.

CZIRJÁK Károly A Kalotaszegi Néprajzi Múzeum. [Szemle.], Október 15-én nyílt meg Bánffihunyadon. "Ez a múzeum már rég megvolt a kalotaszegi ref. egyházmegye néhai főgondnokának Dr. Albrecht Lajosnak gondolatában és foglalkoztatta is az egyházmegyét....Kalotaszeg központjában akarta azt a gazdag anyagot bemutatni, melynek egyes darabjait a legtöbb néprajzi múzeumban fel lehet találni. Ezt a tervet a világháború akadályozta meg. Az atyai hagyatékban kutató fiú, Albrecht Dezső mihelyt felemelhette szavát az egyházmegyei fórumon, indítványt terjesztett be a múzeum megvalósítására.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar kultúra. Magyar néprajz. Múzeum. Kalotaszeg.], IV. évf., 1933, őszi szám, (3. negyed), p. 89-90.

dl Buday György kitüntetése. [Szemle.], "Az Erdélyből elszármazott, Szegeden élő fiatal grafikus művész, ki a fametszés terén egészen új hangokat ütött meg, ezidén a Magyar Bibliophil Társaság részéről külön e célból nyomtatott, nagyon arisztokratikus kiállítású díszoklevelet kapott.", [Szakcsoport: Magyar kultúra. Képzőművészetek. Grafika. Buday György.], IV. évf., 1933, téli szám, (4. negyed), p. 105.

dL "Építőmunka". Építőművészeti és építészeti szakfolyóirat. Szerkesztők: Zeitler Sándor és Csaba Rezső. Budapest (I., Pauler-ucca 5). [Szemle.], Ismertetés., [Szakcsoport: Magyar kultúra. Építészet. Sajtóügy.], IV. évf., 1933, téli szám, (4. negyed)

NAGY Sándor A magyar szellem kultúrájának reprezentáns, propagatív kultiválására, demonstratív felmutatására sehol sincs olyan nagy szükség, mint itt Bukarestben." A regáti kérdés. Nagy Sándor bukaresti ref. lelkésznek a bukaresti magyar diáknapon tartott előadásából., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar kultúra. Magyar Szórvány. A Regát.], V. évf., 1934, tavaszi szám, (1. negyed), p. 6.

NAGY Ernő "Szegedi Kis Kalendárium" 1934. [Szemle.], A szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma ismét kiadta a Kalendáriumot, amelyben Budai György ismerteti a mozgalom előző évi tevékenységét. "A kalendáriumban minden hónap előtt egy Hódmezővásárhely vidékéről Péczely Attila által gyűjtött népdal van, melyek mellett jó humorú érdekes és rövid nóták dallamaikkal és Budai György ötletes kis rajzaival.", [Szakcsoport: Magyar kultúra. Magyar folklór. Hódmezővásárhely.], V. évf., 1934, tavaszi szám, (1. negyed), p. 35.

LÁSZLÓ Dezső Rosszindulat vagy tudatlanság? [Korunk arcához.], "A "Hitel" című félhavi szemle április 1-i számában "Erdélyi kultúrproblémák" cím alatt Venczel József három óriási oldalt kitöltő cikket írt. A cikk úgy a "Hiány és teendő" c. II., mint "Az erdélyi magyar betű" c. III. részében érinti az Erdélyi Fiatalok munkáját. A Venczel cikke, László D. szerint, lebecsüli az eddig hatalmas erőfeszítések árán elért eredményeket és "hamis látszatot kelt az erdélyi dolgok felől.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar kultúra. Sajtóügy. Venczel József.], VI. évf., 1935, tavaszi szám, (1. negyed), p. 20-22.

*** A székely lélek jött fel a tizenhat ősi anyaszéki székelyben, megmutatni dalán, táncán keresztül önmagát. [Szemle.], "Március 27-e emlékezetes nap: a belőle kinőtt magyar művészet (Bartók- és Kodály-feldolgozások Sz. Ferenczy Zsizsi előadásában) és az ősinek maradt mély művészet találkozása. Bevezető előadást tartott Szentimrei Jenő., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar kultúra. Néptánc.], VI. évf., 1935, tavaszi szám, (1. negyed), p. 40.

dL. Elfelejtettük... Vagy talán nem is volt mit elfelejteni.... [Szemle.], Gyarmathy Zsigánéra emlékezik a cikk, akinek "...szelleme, keze és akaratereje nyomán világhíres lesz a kalotaszegi varrottas és kenyér kerül a nép kezébe.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar kultúra. Néprajz. Kalotaszeg. Gyarmathy Zsigáné-], VI. évf., 1935, nyári szám, (2. negyed), p. 63.

DEBRECZENI László Liber Miserorum. 50 imagines Xylographi Belae Gy. Szabó Claudiopoli 1935. [Szemle.], "A Nyomorúságok könyve 50 fametszetet tartalmaz, szöveg nélkül, hatalmas ábrázoló erővel. A könyv hat ciklusban mutatja be a nyomor embereinek világát....az utóbbi évek legszebb erdélyi könyve és Szabó Béla ma már az egész magyarság egyik legsúlyosabb művészegyénisége.", [Szakcsoport: Magyar kultúra. Kőpzőművészetek. Fametszet. Gy. Szabó Béla.], VI. évf., 1935, nyári szám, (2. negyed), p. 65-66.

*** Háromszáz főiskolás memorandumot adott be a Magyar Színházhoz, a Színpártolóhoz, lapjainkhoz stb. A memorandum egy jelentéktelen okból végkielégítés nélkül elbocsátott, közmegbecsülésben álló magyar színész érdekében lép fel... [Korunk arcához.], [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar kultúra. Színházművészet.], VI. évf., 1935, nyári szám, (2. negyed), p. 73.

L.D. Csáki bíró lánya. [Szemle.], Kiemelkedő színházi esemény Kolozsváron, Szentimrei Jenő Csáki bíró lánya című népballadájának előadása. Kós Károly díszleteivel., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar kultúra. Színházművészet. Kolozsvár.], VI. évf., 1935, téli szám, (4. negyed), p. 124.

L.D. Csutak Vilmos. [Megemlékezés]. [Szemle.], "Ízig-vérig székely ember volt Mikes Kelemen falujából. Életének alkotásai a Székely Mikó Kollégium és a Székely Nemzeti Múzeum Életébe kapcsolódnak.", [Szakcsoport: Magyar kultúra. Népművelés.], VII. évf., 1936, nyári szám, (2. negyed), p. 66-67.

KÓS Károly "...Az ő folytatásuk vagyok." (A "Régi Kalotaszeg"-ből, 1911.). "Lenézni való, aki többre tartja az apáitól öröklött szegényes just, mint a másoktól kölcsönzött kész pompát. Kacagni való, aki nem akar idegen uraságoktól levetett kultúrával élni... Ezért jöttem vissza én a hegyek közé. A szegénységbe, a pusztulásba, a köves nehéz utat azért járom én. Mert ez a mienk; az enyém. Apáim öröksége, ehhez jussom van...", [Szakcsoport: Nemzeti érzelmek. Magyar kultúra. Néprajz.], VIII. évf., 1937, 1. szám, p. 2.

D.L. Székely táncok. Összegyűjtötték és kiadták: Vámszer Géza és Bándy Mária. (Minerva nyomása, Cluj, 1937. 124 oldal.). [Szemle.], "Az egyes ismertetések alaprajzokkal és figuraábrákkal illusztrált pontos leírásai a tánc menetének s mindeniknek mellékelve van a dallamjegyzése (kottája) is úgy, hogy belőlük bármelyik táncot könnyen lehet megtanulni és gyakorolni." Ismertetés., [Szakcsoport: Magyar kultúra. Etnográfia. Néptánc. Népzene.], VIII. évf., 1937, 1. szám, p. 10.

LÁSZLÓ Dezső Balázs Ferenc. - Búcsúszavak az Erdélyi Fiatalok nevében, Mészkőn, 1937. május 24-én. - "Az Erdélyi Fiatalok nevében jöttünk tanúskodni Balázs Ferenc koporsója mellé. .. Világháború utáni generációnkban ő jelenti a legegyetemesebb emberi tekintetet és műveltséget." Temetése: "Május 23-án szállították holttestét falújába, amelyet munkájával és áldozatával örökített meg.... A Helikon írói nevében Tamási Áron mondott megrendítő szavakat.", [Szakcsoport: Magyar kultúra. Nemzeti érzelmek. Balázs Ferenc.], VIII. évf., 1937, 2. szám, p. 1-2.

J.B. Odry Árpád. [Halottak, akik élnek.], "A budapesti Nemzeti Színház főrendezője, a Színművészeti Akadémia igazgatója nemcsak hivatalosan értékelt ember, hanem a magyar színművészetnek egyik legőserejűbb alakja is volt. ... nemcsak a az új művésznemzedéknek, de a mai magyar ifjúság legjobbjainak is egyik legmélyebb hatást gyakorlott nevelője volt.", [Szakcsoport: Magyar kultúra. Színházművészet. Odry Árpád.], VIII. évf., 1937, 2. szám, p. 16.

J.B. dr. Nagy Imre. [Élet és művészet.], "Csíki székely, Nagy István és Nyírő József hazájából. ...Fametszetein szobrász, fafaragó, merev, mélységesen zárt és elrendelt, mint a táj és a lélek. Mikor a színt megtalálta, akkor is emberi és állati szobrokat, plasztikus természetet mintáz olajban. Népéből sarjadt, de tőle el nem vált művész. Hatalmas sikerű kiállítása volt Budapesten.", [Szakcsoport: Magyar kultúra. Képzőművészetek. Nagy Imre.], VIII. évf., 1937, 2. szám, p. 17.

DEBRECZENI László Új fiatal szobrász-tehetség. [Élet és művészet.], "...új székely tehetség nevét kellett megtanulnunk... Benczédi Sándor küldötte el [a kolozsvári kiállításra] valahonnan a Dnyeszter mellől, egyszerű agyagszobrocskáit, hogy bámulatra vonja a hozzáértők figyelmét. Szárított, égetett és mázas, kisméretű munkák a Benczédi szobrai. ... Benczédi Sándor istenáldotta tehetség. És üdvözöljük őt a kincstalálás forró örömével.", [Szakcsoport: Magyar kultúra. Képzőművészetek. Benczédi Sándor.], VIII. évf., 1937, 2. szám, p. 17.

*** A lojalitás hiánya mikor valaki egy lefolyt tárgyalásról a másik fél belegyezése nélkül közöl valamit a nyilvánossággal. Ezt a hibát követte el dr. Jancsó Elemér, mikor a Független Újság okt. 4.-i számában "A Vásárhelyi Találkozó margójára. - Az új erdélyi magyar nemzedék útja a széttagoltságtól az egységkeresésig" című cikkében egyoldalúan nyilvánosságra hozta azokat a tárgyalásokat, amelyeket az úgynevezett Ady Endre baráti kör nevében Mikó Imrével és Szencei Lászlóval együtt velünk folytatott." [Magunk revíziója.], [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar kultúra. Világnézet. A nemzedékváltás kérdései. A Vásárhelyi Találkozó.], VIII. évf., 1937, 3. szám, (3. negyed), p. 11.

*** A Vásárhelyi Találkozó. "Lapunk a Vásárhelyi Találkozó előtt különvéleményt jelentett be a találkozó megrendezését illetően. Mivel az előkészítő bizottság azt a különvéleményt nemcsak hogy nem fogadta el, hanem még csak tárgyalásra sem méltatta." Indokolja a cikk a meg nem jelenést. "A találkozóra tudomásunk szerint körülbelül 400 egyén kapott magánszemélyként meghívót. A találkozón 187 meghívott jelent meg." Bírálja a hozott határozatokat., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar kultúra. A nemzedékváltás kérdései. A Vásárhelyi Találkozó.], VIII. évf., 1937, 3. szám, (3. negyed), p. 12-15.

Az ERDÉLYI FIATALOK SZERKESZTŐSÉGE Az Erdélyi Fiatalok szerkesztőségének válasza a "Vásárhelyi Találkozó" előkészítő bizottságának nyilatkozatára. "Szerkesztőségi tagjaink távolléte miatt csak most tudtuk letárgyalni az u.n. Vásárhelyi Találkozó előkészítő bizottsága nevében Tamási Áron, Nagy István, dr. Asztalos Sándor, Jordáky Lajos, Petrovay Tibor és Vita Sándor által aug. 18. kelettel aláírt és napilapjainkban közzétett nyilatkozatot. Ez a nyilatkozat számos tévedést és lapunk elleni vádat tartalmaz." Részletes helyzet-elemzés és cáfolat., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar kultúra. A nemzedékváltás kérdései. A Vásárhelyi Találkozó.], VIII. évf., 1937, 3. szám, (3. negyed), p. 15-18.

DEBRECZENI László Magyar fatornyok. Írt Dr. Balogh Ilona. II. kiadás. Néprajzi füzetek. 1. sz. Budapest, 1935. [Szemle.], "Munkájában dr. Balogh Ilona összefoglalja és általános vizsgálat alá vonja a magyar nyelvterületen ismeretes teljes magyar fatorony- és fatemplom-építészeti anyagot s irodalmát....50 templom és toronykép egészíti ki a munkát." Ismertetés., [Szakcsoport: Magyar kultúra. Építészet. Népi építészet.], VIII. évf., 1937, 3. szám, (3. negyed), p. 26-27.

BALÁZS Ferenc gondolataiból. Idézetek Balázs Ferenc "Bejárom a kerek világot" és "A rög alatt" c. munkáiból., [Szakcsoport: Magyar kultúra. Nemzeti érzelmek. Balázs Ferenc.], IX. évf., 1938, 2. szám, p. 2.

LÁSZLÓ Dezső Balázs Ferenc a transzilvánizmus szolgálatában. László Dezső transzilvánizmus alatt a "Romániában élő magyarság exisztenciális világnézetét" érti. "Mennyiben található fel ez a transzilvánizmus Balázs Ferenc életművében, mennyiben vitte tovább Balázs Ferenc ezt az életfelfogást? Balázs Ferenc két téren képviselte és vitte tovább az itteni történelmi tudatot. Egyfelől a múltból örökölt sajátos közösségi gazdálkodási elvet az u. n. Kapta-rendszert fedezte fel és öntudatosította, más felől az egyházi építkezésben szerzett érvényt a történelmi hagyományoknak.", [Szakcsoport: Magyar kultúra. Nemzeti érzelmek. Transzilvánizmus.], IX. évf., 1938, 2. szám, p. 3-4.

JANCSÓ Béla dr. Az Ifjú Erdély Bartók-Kodály hangversenye. [Szemle.], "Mikor 1932-ben az Erdélyi Fiatalok székely népdalestet rendezett, a Bartók-Kodály zene ifjúsági népszerűsítésére, még csak félházat kapott. De utána nemsokára Domokos Pál Péter és Szántó Béla elültetik a magot a rom. Kath. középiskolás és egyetemi hallgatók közé, s pár év múlva íme, egész estét betöltő műsorral vonul ki a helyi ref. fiú és leánygimnázium, az aiudi ref. kollégium énekkara...1938. máj. 24-én.", [Szakcsoport: Magyar kultúra. Erdély. Zene. Bartók Béla. Kodály Zoltán.], IX. évf., 1938, 2. szám, p. 23.

*** Dr. Györffy István meghalt. "Ötvenéves korában, munkás férfikorának teljében... zárta le életét a végzés....Ki volt Györffy István: Születésekor egyszeru kunsági szurszabó gyermeke, halálakor a budapesti tudományegyetem néprajzi tanszékének tanára. ... Amit Ady és Szabó Dezső hirdettek és cselekedtek az irodalom terén, azt művelte kitartással Györffy István a maga munkája terén.", [Szakcsoport: Magyar kultúra. Néprajz.], X. évf., 1939, 3-4. szám, p. 32.

KÓS Károly ifj. A Magyar színjátszás jubileumára. [Szemle.], A magyar nyelvű színjátszás születésének 150. évfordulója és Katona József halálának 110. évfordulója alkalmából írt tanulmány. "Az ifjúi magyar lelkesedés teremtette meg a kolozsvári színházat, a magyar ige, a magyar hit és gondolat első templomát.", [Szakcsoport: Magyar kultúra. Színházművészet.], XI. évf., 1940, 1. szám, p. 6-7.

*** Negyven éve halt meg Munkácsy Mihály a legnagyobb magyar festő (1844-1900). [Mindennapok felett.], "A világhír útján Párisba költözött és évtizedeken át, szellemi összeomlásáig, ott élt és alkotott. Csodálatos művészi ízlésű lakásában kora államfői éppúgy megjelentek, amint otthonosak voltak legjobb szellemei. Magyarságáról sohasem feledkezett meg... anyagi erejével fiatal magyar festőket támogatott, s a világhír ormán is mindig magyarnak vallotta magát.", [Szakcsoport: Magyar kultúra. Képzőművészetek. Festészet. Munkácsy Mihály.], XI. évf., 1940, 1. szám, p. 8.

*** A munka megbecsülése. "E számunkban 3 évfordulóról emlékezünk meg. 250 éve született Mikes Kelemen. II. Rákóczy Ferenc hű íródeákja, 200 éve született Benkő József százada legnagyobb erdélyi magyar tudósa és 50 éve halt meg Orbán Balázs, akit méltán nevezhetünk a legnagyobb székelynek." Mindhármuk rövid méltatása., [Szakcsoport: Magyar kultúra. Magyar tudomány. Nemzeti érzelmek.], XI. évf., 1940, 2. szám, p. 9.

*** Márton Ferenc halála. "A Marton Ferenc jelentősége ugyanaz a magyar képzőművészetben, mint az Adyé a magyar költészetben.... Csíki székely volt Márton Ferenc s Ő ehhez holtáig hű maradt.", [Szakcsoport: Magyar kultúra. Képzőművészetek. Festészet. Márton Ferenc.], XI. évf., 1940, 2. szám, p. 10.

DEBRECZENI László Új fiatal művésztehetség. "A kolozsvári unitárius gimnázium rajz és kézimunka kiállításán már másodízben tűnt ki munkáival Bandi Dezső most VII. osztályt végzett növendék Bandi Dezső egészen fiatalon is nagy reménysége a magyar művészetnek." Rövid értékelés., [Szakcsoport: Magyar kultúra. Képzőművészetek. Festészet.], XI. évf., 1940, 2. szám, p. 12.

SZABÓ Géza Domokos Pál Péter: Mert akkor az idő napkeletre fordul. (Ötven csángómagyar népdal. Szerző kiadása. Cluj-Kolozsvár 1940.). [Szemle.], "Domokos tudatában van kincsmentő ténykedésének s komoly tudományos felkészültséggel közöl előbb 18 népballadaszöveget magyarázó jegyzetekkel, a dallam- és szövegváltozatok pontos feltűntetésével. Továbbiakban a csángó-magyar dallamanyag szerkezeti és osztálybeli hovatartozandóságáról szól." A második részben közli a 47 dallamot, túlnyomó részben fonográf felvétel után Bartók Béla lejegyzései.", [Szakcsoport: Magyar kultúra. Csángó magyarok. Népzene.], XI. évf., 1940, 2. szám, p. 15.