- r. - Makkai Sándor: "Egyedül." Bethlen Gábor lelki arca. [A mi könyveink.], Könyvismertetés., [Szakcsoport: Hungarológia. Magyar történelem.], I. évf., 1930, 2. szám, (február), p. 28.

Debreczeni László Kós Károly: Erdély. (Kultúrtörténeti vázlat. Erdélyi Szépmíves Céh kiadása, Kolozsvárt, 1929.). [A Mi Könyveink.], Ismertetés., [Szakcsoport: Magyar történelem. Művelődéstörténet. Honismeret.], I. évf., 1930, 3. szám, (március), p. 45-46.

VITA Zsigmond Konzervatív marad-e Erdély? "Erdély konzervatív főemberei nem éreztek a levegőben semmit. Meg voltak győződve, hogy a három nemzet és négy vallás elvére fektetett politikai rendszer alapján kiváltságaik rendületlenül fenn fognak maradni egész világvégezetéig." "Sokat kéne még arról is írni, hogy a sérelmi politika, később pedig a Pesttől való függés hogyan fagyasztotta be mindinkább Erdélyben az akció-kedvet, a közügyek iránt való érdeklődést.", [Szakcsoport: Magyar történelem. Nemzetiségtörténet. Politikatörténet. Erdély.], III. évf., 1932, 1-2. szám, (január-február), p. 13-14.

dL Somlyódy István szegedi kir. Járásbró "Gyökeres Igazságügyi Reformok" c. könyvéről. Csillámok a homokban. (E cím alatt olyan régi iratokat ismertetünk, amelyek a háború előtti magyar életben, mintegy összeesően az Ady-Szabó-Móricz ideológiájával, a magyar nép elhagyatottságára és bajaira mutatnak reá és általában a valóságos magyarságnak igazi belső problémáit, külszínességtől, hazugságoktól és önámításoktól mentesen tárgyalják."). A könyv röpirat jellegű. 1909-1914 között adta ki maga a szerző. Célja: "... magyar fejjel végig gondolt és magyar szívvel átérzett gyakorlati életigazságok megmutatása.", [Szakcsoport: Magyar történelem. Gyakorlati szociális problémák.], III. évf., 1932, 1-2. szám, (január-február), p. 20-22.

L.D. Dr. Illyés Endre: A magyar református földmívelő nép lelki élete különös tekintettel vallásos világára. Szeged, 1931. 219 o. Erdélyi főbizományos: Ifjú Erdély. [Falu-munka.], Könyvismertető. Keresztyén könyv. "Magyarország lakóinak 21%-át kitevő ref. nép lelki rajza." Az egész vonatkozó irodalmat feldolgozta, a témára vonatkozó magyar irodalmat is., [Szakcsoport: Keresztény egyház. Református egyház. Magyar történelem.], III. évf., 1932, 5. szám, (június), p. 93-94.

VITA Zsigmond Régi erdélyi iratokat tanulmányozva a Bethlen-kollégium könyvtárában kis füzet került kezembe: Barabás Endre: Az erdélyrészi népfajok birtokaránya c. műve. 1905. [Csillámok a homokban.], "Megállapítja először, hogy a magyar faj arányszáma a románokhoz viszonyítva Erdélyben már kétszáz éve fogy,..., hogy a román faj Erdélyben céltudatosan előretör. Míg azelőtt néhány évtizeddel még senki sem gondolt a román közép- és nagybirtokra, a román társadalmi tényezők 1905-ig kialakítottak már egy román középosztályt, mely folyamatosan erősödött.... Még érdekesebbek és megdöbbentőbbek a kisbirtokokra vonatkozó adatok. Ezek mutatják leginkább a románság számbeli és anyagi gyarapodását.", [Szakcsoport: Magyar történelem. Erdély. Román gazdaságpolitika. 1905.], IV. évf., 1933, téli szám, (4. negyed), p. 102-104.

BIRÓ Sándor II. Rákóczi Ferencz. Megemlékezés halálának 200. évfordulóján. Thaly Kálmán, Márki Sándor, Szekfü Gyula róla szóló munkáinak elemzése., [Szakcsoport: Magyar történelem. II. Rákóczi Ferenc.], VI. évf., 1935, tavaszi szám, (1. negyed), p. 5-9.

VITA Zsigmond László Dezső: A siető ember. (Az Erdélyi Fiatalok kiadása.). "Zrinyi, a költő, Bethlen Gábor, Eötvös József báró, Szabó Dezső és maga a magyar történelem küldi üzenetét a mai erdélyi magyar életnek a László Dezső könyvén keresztül...László Dezső a prófétai egyéniségeket keresi, hogy általuk önmagára és kötelességeire ébressze életét.", [Szakcsoport: Hungarológia. Magyar történelem.], VI. évf., 1935, nyári szám, (2. negyed), p. 52-53.

BIRÓ Sándor A Kossuth-kérdés. Hegedűs Lóránt és Otto Zarek, német szerző Kossuthról írott munkái párhuzamba állítása. Zarek könyvének legérdekesebb megállapítása az, hogy szerinte Kossuth tette néppé a magyarságot. "Kossuth mai jelentőségét az adja meg, hogy a keleti kérdéssel kapcsolatban ő mindig feltételezte az osztrák birodalom bukását, s erre az esetre dolgozta ki a magyarság sorsára vonatkozó politikai elképzelését.", [Szakcsoport: Magyar történelem. Kossuth Lajos.], VI. évf., 1935, őszi szám, (3. negyed), p. 86-89.

*** Rákóczi dolgok. [Szemle.], "Ha a Rákóczi-vagyon jogos kézben, a hivatalos magyar állam kezén van csak egyötödrészben ma - e szükségeken mindent lehet enyhíteni!..." "Ne feledjük, hogy Thököli és Rákóczi Erdély fejedelmei is voltak és éppen az adott szűrt nekik, mint szabadságharcosoknak.", [Szakcsoport: Magyar történelem. Rákócziak.], VI. évf., 1935, őszi szám, (3. negyed), p. 1í5-106.

*** "Egy eszme indul..." Ismert nevű költőnk megkapó szépségű verse jut eszünkbe Krenner Miklós nagy gondolatával kapcsolatban, melynek sajátos félreértése miatt most a börtön sötét árnyéka közeledik feléje. [Szemle.], "A két egymásra utalt nép összefogásának nagyszerű elképzelése éppen úgy izgatta, mint egykor Kossuth Lajost, Jászi Oszkárt, Bălcescu-t és annyi más kutatóját a Duna-völgyi népek jövőjének... Nem tudjuk mi lesz Krenner Miklós sorsa. Csak azt tudjuk, hogy eszméje mellett olyan csodálatos hűséggel tartott ki, ami őt minden fiatal magyar előtt a legtiszteltebb és legnagyobb magyar vezetők sorába helyezi"., [Szakcsoport: Európa történelme. Nemzetiségi kérdés. Magyar történelem.], VII. évf., 1936, nyári szám, (2. negyed), p. 67.

LŐRINCZI László Deme Károly: Magyarország helyzete és az európai népek harca. Kolozsvár, 1913. 101 oldal. [Csillámok a homokban.], "Kis könyve több szempontból tárgyalja nagy tárgyilagossággal a magyarság helyzetét és jövőjét. Az osztrák-magyar monarchia sorsát már megpecsételve látja: itt csak a bomlás következhetik.", [Szakcsoport: Magyar történelem. Európa történelme.], VII. évf., 1936, őszi-téli szám, (3-4. negyed), p. 102-103.

B.L. Hasznos Könyvtár 9, 10, 11, 12. füzete. Biró Sándor: A bujdosó fejedelem. (II. Rákóczi Ferenc élete). [Szemle.], Biró Sándor "munkájában felhasználja a legújabb történelmi kutatás és beállítás eredményeit és azokat világos, nép által is érthető formában dolgozza fel aránylag szűk terjedelemben.", [Szakcsoport: Magyar történelem. XVII-XVIII. sz.], VII. évf., 1936, őszi-téli szám, (3-4. negyed), p. 106.

J.B. Buday Árpád. [Halottak, kik élnek.], "Utóbbi időben a népvándorlás korának magyarországi új emlékeit tárta fel, s munkássága a magyar szaktudomány egyik legnagyobb (világszerte is legismertebb) nevei közé emelte. Mindezt a maga erején,... Transsylván ember volt, fajához halálig hű, s minden más fajú transsylván értéket megbecsülő és megbecsültető. Mint szegedi egyetemi tanár is mindig visszavágyott.", [Szakcsoport: Magyar történelem. Történettudomány. Buday Árpád.], VIII. évf., 1937, 2. szám, p. 16.

B.S. Kelemen Lajos 60 éves... [Szemle.], "Országrészünk történelmének egyik legalaposabb ismerője...Hosszú levéltárosi munkássága kibeszélhetetlenül értékes történeti adatok birtokába juttatta őt s ezekből a leginkább kiadatlan anyagból bőségesen adott mindenkinek, aki komoly érdeklődést tanúsított történelmünk valamelyik kérdése iránt. Mint az E.M.E. levéltárosa, szinte két évtizeden keresztül állott a kutatók rendelkezésére.", [Szakcsoport: Magyar történelem. Történetírás. Kelemen Lajos.], IX. évf., 1938, 1. szám, (1. negyed), p. 27.

BIRÓNÉ VÁRÓ Éva Ady, a költő-jós. "Ady Endre a lángész emberfeletti érzékével tisztán látta váteszi voltát. Fellépésekor nemzete még egész felhőtlennek látta az eget. Eltelve saját nagyságával, biztosítottnak tudta jövendőjét. Sejtelme sem volt azokról az erőkről, amelyek a mélyben már előkészítették a nagy nemzeti tragédiát." Halálának 20. évfordulójára., [Szakcsoport: Hungarlógia. Magyar történelem. Ady Endre.], X. évf., 1939, 1. szám, p. 2.

*** 400 éve született János Zsigmond az utolsó választott magyar király és az első erdélyi fejedelem. Rövid megemlékezés., [Szakcsoport: Magyar történelem. XVI. sz.], XI. évf., 1940, 2. szám, p. 10.

BIRÓ Sándor Bardóci Benkő József. Születésének 200. évfordulóján munkássága méltatása. "Benkő Józsefet az Isten nem közönséges képességekkel áldotta meg. Már nagyenyedi diákkorában jelentkezett nála a vérbeli történész okiratok és kéziratok iránti érdeklődése." Óriási összegyűjtött történelmi dokumentumait csak részben sikerült kinyomtatnia, anyagi támogatás híján. Ő állította össze az első román Botanikai szótárt., [Szakcsoport: Történettudomány. Történetírás. Benkő József.], XI. évf., 1940, 2. szám, p. 13.