LÁSZLÓ Dezső Vádolnak, mert nem ismernek. [Szemle.], "A kolozsvári román diákság és az erdélyi római katholikus státus problémája. A Petru Maior diákközpont memoranduma az I. Ferdinand tudomány egyetem szenátusához és a magas kormányhoz (Cluj, 1931). A címe annak az emlékiratnak, melyet a kolozsvári összes román egyetemi hallgató alakulatok vezetői aláírásával a címben megnevezett helyekre beadtak." Ebben a magyar diákok különféle szervezetekbe tömörülését államellenes szervezkedésnek bélyegzik., [Szakcsoport: Román ifjúság. Főiskolás fatalok. Kolozsvári egyetem. Magyar ellenesség.], II. évf., 1931, 8-10. szám, (november-december), p. 154-155.

LÁSZLÓ Dezső Ghibu O. professzor könyve és az Erdélyi Fiatalok. (Onisifor Ghibu: Un anachronism şi o sfidare: Statul Romano-Catolic Ardelean. Studiu istoric-juridic. Ministerul instrucţiunii şi al cultelor. Comisiunea istorico-juridică pentru studiul problemei Statului rom. Cat. Ardelean. Cluj, 1931. 466 o. 8 ° Ára 400 Leu.). Ghibu állítása szerint "...a könyv igazolni fogja, hogy az erdélyi r. Kath. Státusnak se világi, se egyházi törvények értelmében nincs létjoga ,sőt megléte veszélyezteti az állam egységét s ezért létét biztosító anyagi alapjait az államnak át kell vennie, hogy azokkal elsősorban a kolozsvári tudomány-egyetem támogatására lehessen sietni." "... a r. Kath. Státus vezetése alatt álló magyar kulturális és politikai szervek és ifjúsági mozgalmak, köztük a legveszedelmesebb, éppen az Erdélyi Fiatalok, milyen ádáz harcot folytatnak Erdély Romániától való elszakítása érdekében.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar ifjúság. Erdélyi r. Katolikus Státus. Sajtóügy. Magyarellenesség.], III. évf., 1932, 1-2. szám, (január-február), p. 3-10.

BÍRÓ Sándor Az erdélyi kisebbségek kulturális élete. [Őszintén megmondjuk.], Az "Astra" által hirdetett előadást I. Chinezu tartotta, aki a téma ismerője. "Az előadás azonban a nagyszámban megjelent magyarok között kínos meglepetést és mélységes csalódást okozott, mert bővelkedett váratlan, furcsa és megalapozatlan megállapításokban." Az Erdélyi Fiatalok mozgalma nem más, mint a "soviniszta és magyarosító E.M.K.E. programjának továbbvitele." "Elhallgatott olyan tényeket, mint a román-magyar kulturális közeledésért: a két együttélő és egymásra utalt nép közös érdekeinek felismeréséért tett lépéseinket...", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Szász kisebbség. Kisebbségi jogok. Magyarellenesség.], V. évf., 1934, tavaszi szám, (1. negyed), p. 30-31.

FERENCZI Sándor dr.: Az erdélyi fiatal magyar tanár-nemzedék és a "Capacitate" vizsga. "Az eddig lezajlott capacitate vizsgák tanulságai szerint a kisebbségi jelöltek 99%-os bukásának az volt az oka, hogy azokat úgy tekintették, mint állami tanszékre pályázó jelölteket. Már pedig a törvény szerint az állam köteles lévén a sikeresen vizsgázott tanárokat elhelyezni, nyilvánvaló dolog, hogy csak annyit engedtek át, amennyi üres tanszék volt az állami iskolákban s ide is elsősorban román nemzetiségűeket. ... Egyházaink autonóm jogaira és ama tényre való tekintettel, hogy felekezeti iskoláink semminemű államsegélyt nem élveznek, méltányosnak tartanók egy külön, csak a felekezeti tanárokat vizsgáztató bizottság kiküldését, melybe egyházi főhatóságunk is elküldhetné a maga képviselőjét.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Főiskolás fiatalok. Tanárképzés. Román tanügyi törvény. Elhelyezkedési lehetőségek. Magyarellenesség.], V. évf., 1934, őszi szám, (3. negyed), p. 80-83.

*** Helyzetkép a tanév elején. [Főiskolás élet.], " - Hol vannak a gólyák? - ... Az Anghelescu közoktatásügyi rendszere megakadályozta a főgimnáziumot végzett ifjakat, hogy főiskolára kerüljenek. ... Az 1935-36 iskolai évben a magyar értelmiségek utánpótlása abban a helyzetben van, mint 1925 körül. - Sokkal kevesebb első éves egyetemi hallgató van, mint amennyire szükség volna.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Főiskolás fiatalok. Román tanügyi törvény. Magyarellenesség.], VI. évf., 1935, őszi szám, (3. negyed), p. 108.

ILLYÉS Elemér Románok az erdélyiségről. [Szemle.], Popa Grigore cikke az erdélyiségről ("Pagini Literare" 1935 szept. száma) Lucian Blaga nyomán megállapítja, hogy a nemzeti lélek kialakulásában a főtényező maga a lélek, míg a táj csupán a lélek keretét szolgálja. Erdély szellemi egységét csak a román lélek adja meg. Transzilvanizmus nincs. "...nem csak a magyar, hanem az erdélyi szász lelket sem ismeri a szerző." Az ilyen írások a három nemzet közeledésének útjába csak akadályokat állít., [Szakcsoport: Román nemzeti érzelmek. Magyarellenesség.], VI. évf., 1935, téli szám, (4. negyed), p. 122-123.

LÁSZLÓ Ferenc dr. A jogászok elhelyezkedési kilátásai. "Tíz esztendeje, hogy az érettségit tett magyar ifjúság rendszeresen iratkozik be a romániai egyetemekre. Tíz esztendő tapasztalatai ellenére a pályaválasztás mai is körültekintés nélkül, ötletszerűen történik. Ez a megállapítás különösen vonatkozik a jogi fakultásokra özönlőkre. " Adatokra támaszkodva megállapítja: "az ügyvédi pályán máris túltermelés van. Az ügyvédek egy része, akiknek magánvagyona nincs, a szó teljes értelmében nyomorog.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Főiskolás fiatalok. Pályaválasztás.], VII. évf., 1936, nyári szám, (2. negyed), p. 56-57.