MIKÓ Imre A K.M.E.H.É.-től a Bólyai Körig. [Cikk.], A kolozsvári magyar egyetemi hallgatók szervezkedésével kapcsolatban Haţieganu Gyula rektor és Jacbovici Jakob egyetemi szenátorok azt tanácsolták, hogy mivel az egyetemi szabályzat 27. paragrafusa nem teszi lehetővé az etnikai alapú egyetemi egyesületek megalapítását, hozzanak létre egy olyan egyesületi formát, mely kulturális és regionális alapon valamelyik magyar tudós neve alatt a magyar egyetemi hallgatóság célkitűzéseit szolgálja. Ilyen célt szolgálhatna egy "Erdélyi egyetemi hallgatók Bólyai művelődési köre", ahová az "erdélyi" szó tágabb értelmezése folytán minden magyar hallgató beléphetne. Ennek értelmében, újabb emlékirat született, melyet Bukarestbe is eljuttattak jóváhagyás végett., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Főiskolás fiatalok. Ifjúsági egyesületek. Román tanügyi törvény. Kolozsvár.], II. évf., 1931, 1. szám, (január), p. 9-11.

JANCSÓ Elemér, dr. Irodalmi szeminárium. Az Erdélyi Fiatalok rendezésében február, március és április folyamán irodalmi szemináriumot tartanak a középiskolai tantervek és az Anghelescu törvény miatt kevés eredményt nyújtó önképző körök munkáját pótolandó. Előadók: dr. Jancsó Elemér, dr. Kovács József, ifj. Grandpierre Emil, Nagy József, Dsida Jenő, Dánér Lajos, Csákány Béla, Venczel József, Delly-Szabó Géza., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Román tanügyi törvény. Iskolán kívüli nevelés és oktatás.], II. évf., 1931, 2. szám, (február), p. 35-36.

MIKÓ Imre Az egyetemi hallgatók szervezkedésének újabb fejleményei. [Egyesületi élet.], Március végén terjesztették a szenátus elé a főiskolai törvényjavaslatot. A javaslat általánosságban való tárgyalásánál Sándor József magyarpárti szenátor előterjesztette a kolozsvári magyar egyetemi hallgatók emlékiratát, melyben a faji alapon való szervezkedés megengedését kérik az egyetem keretein belül., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Főiskolás fiatalok. Kolozsvár. Román tanügyi törvény.], II. évf., 1931, 4. szám, (május-június), p. 119-120.

MIKÓ Imre A főiskolai törvény és a magyar diákegyesület. "... bármit tartalmazzon a főiskolai törvény és annak szabályzata, az engedélyezés mégis csak a kolozsvári egyetemi tanácstól függ. A Bolyai-kör sorsa el fogja dönteni, hogy lehet-e reményünk azon keresztül a régóta várt magyar egyetemi hallgatók egyesületét előbb ténylegesen megvalósítani s később jogilag is elismertetni.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Főiskolás fiatalok. Román tanügyi törvény. Ifjúsági egyesületek. Kolozsvár.], III. évf., 1932, 6. szám, (november), p. 107-108.

ERDŐ János A Székely Társaság Szakosztálya és az eljövendő főiskolás élet. Főiskolás élet. "A magyar főiskolás ifjúság évekig tartó küzdelmek között próbálta kivinni a jogszemélyiséggel bíró magyar egyetemi egylet alakítását. Az egyetemi szabályzat ennek lehetőségét nem adta meg. Így a főiskolás ifjúság a különböző felekezeti egyesületekben tömörült.... A főiskolások tömörítésének parancsoló szükségességéből alakult meg a Sz.T.F.Sz.... A szakosztály most új utakon próbál elindulni.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Főiskolás fiatalok. Ifjúsági egyesületek. Román tanügyi törvény.], V. évf., 1934, nyári szám, (2. negyed), p. 71-72.

FERENCZI Sándor dr.: Az erdélyi fiatal magyar tanár-nemzedék és a "Capacitate" vizsga. "Az eddig lezajlott capacitate vizsgák tanulságai szerint a kisebbségi jelöltek 99%-os bukásának az volt az oka, hogy azokat úgy tekintették, mint állami tanszékre pályázó jelölteket. Már pedig a törvény szerint az állam köteles lévén a sikeresen vizsgázott tanárokat elhelyezni, nyilvánvaló dolog, hogy csak annyit engedtek át, amennyi üres tanszék volt az állami iskolákban s ide is elsősorban román nemzetiségűeket. ... Egyházaink autonóm jogaira és ama tényre való tekintettel, hogy felekezeti iskoláink semminemű államsegélyt nem élveznek, méltányosnak tartanók egy külön, csak a felekezeti tanárokat vizsgáztató bizottság kiküldését, melybe egyházi főhatóságunk is elküldhetné a maga képviselőjét.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Főiskolás fiatalok. Tanárképzés. Román tanügyi törvény. Elhelyezkedési lehetőségek. Magyarellenesség.], V. évf., 1934, őszi szám, (3. negyed), p. 80-83.

VÁRÓ György Szabó Dezső füzetek 6-9. szám. [Új magyarság.], Újabb füzeteiben "...a magyarság minden életmozdulatát féltő szeretettel kísérő lélek szeizmogáf-szerűen rezdül meg az élet minden kérdésére.... A Karácsonyi Levél folytatásaképpen a népképviseletről beszél." Majd: A magyar nyelv védelme és a kisebbségek; Magyarország helye Európában: Keleteurópa; A kis nemzetek sorsa; A húszévesekhez; A falu Budapest. "Életeim, születéseim, halálaim, feltámadásaim címen megragadó önéletrajzot kezd meg ezekben a füzetekben.", [Szakcsoport: Hungarológia. Szabó Dezső.], VI. évf., 1935, nyári szám, (2. negyed), p. 55-58.

BRANDT József Mérnökök kérdései. "A budapesti mérnöki diplomát, melyet pl. Amerika egyetemi hivatalos kimutatásaiban a zürich-i híres műegyetemével egyenrangon elismer, - Románia a viszonossági elv alapján nem hajlandó elismerni, nosztrifikálni. ... A fényűzést, a tudományokat önmagunkért műveljük, - mi erdélyi magyarok egyelőre nem engedhetjük meg magunknak. Elhelyezkedés szempontjából pedig a belföldi diploma mérhetetlen előnyben van bármely külföldi felett.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Főiskolás fiatalok. Egyetemi diploma. Román tanügyi törvény.], VI. évf., 1935, őszi szám, (3. negyed), p. 93-95.

*** Helyzetkép a tanév elején. [Főiskolás élet.], " - Hol vannak a gólyák? - ... Az Anghelescu közoktatásügyi rendszere megakadályozta a főgimnáziumot végzett ifjakat, hogy főiskolára kerüljenek. ... Az 1935-36 iskolai évben a magyar értelmiségek utánpótlása abban a helyzetben van, mint 1925 körül. - Sokkal kevesebb első éves egyetemi hallgató van, mint amennyire szükség volna.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Főiskolás fiatalok. Román tanügyi törvény. Magyarellenesség.], VI. évf., 1935, őszi szám, (3. negyed), p. 108.

BIRÓ Sándor Az új középiskolai törvény alapelvei. "Az elmúlt két esztendőben a román közoktatásügy vezetői nagyjelentőségű reformokat léptettek életbe. Az új törvény csak a főiskolákra menő tanulókra teszi kötelezővé az érettségi vizsgát. A törvény szerint a VIII. osztályban csak egyetemi magántanárok, vagy olyan középiskolai tanárok taníthatnak, akik sikeresen letették az u.n. concordatul de agregaţi versenyvizsgát...Bizonyos könnyítést jelent a felekezeti középiskoláknál az a rendelkezés, mely az u.n. kis érettségi vizsgát az iskola tanárai előtt téteti le.", [Szakcsoport: Nevelés és oktatás. Magyar ifjúság. Román tanügyi törvény.], X. évf., 1939, 3-4. szám, p. 37-38.