*** Az új és a régi Erdélyi Fiatalok. "Az Erdélyi Fiatalok új: mint a romániai új magyar nemzedék egyetlen, független lapja, ennek új öntudatával fog hozzá a romániai magyarság összes kérdéseinek vizsgálatához....de az Erdélyi Fiatalok a régi: mert ezeknek a kérdéseknek az új magyar nemzedék öntudatával való vizsgálódásánál nem felejti el, hogy mindezek az ország és az egész világ kérdéseivel összefüggenek.... és az Erdélyi Fiatalok a régi: mert továbbra is szerves alkotórészének érzi az új magyar nemzedék állandó erőtartalékát: a főiskolás életet, összes szervezeti és szellemi kérdéseinek előiskoláját.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar ifjúság. A nemzedékváltás kérdései. Sajtóügy.], V. évf., 1934, tavaszi szám, (1. negyed), p. 1.

DEBRECZENI László Új lépés előtt. A megjelenés óta eltelt 4 év eredményeinek felmérése. "Négy évi munka eredményeivel, sikertelenségeivel és tanulságaival, az Erdélyi Fiatalok csak még nagyobbnak látja a feladatok halmazát és még súlyosabbnak a felelősséget. A szorosan vett ifjúsági kérdésekből szélesebb mezőre kell lépnie - ha akar, ha nem! Az élet kényszeríti, nem számolhat a veszteségekkel és nem állhat meg az elmaradt befejezetlenségeknél, szépséghibáknál.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar ifjúság. Nemzeti érzelmek. Csoporttudat. Sajtóügy.], V. évf., 1934, tavaszi szám, (1. negyed), p. 2-6.

NAGY Sándor A magyar szellem kultúrájának reprezentáns, propagatív kultiválására, demonstratív felmutatására sehol sincs olyan nagy szükség, mint itt Bukarestben." A regáti kérdés. Nagy Sándor bukaresti ref. lelkésznek a bukaresti magyar diáknapon tartott előadásából., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar kultúra. Magyar Szórvány. A Regát.], V. évf., 1934, tavaszi szám, (1. negyed), p. 6.

PARÁDI Ferencz ifj. Erdélyi Katlan. Erdély földrajzi, gazdasági leírása. Ezen adottságokból kiindulva, a feladatok meghatározása., [Szakcsoport: Erdély. Földrajz. Gazdaság.], V. évf., 1934, tavaszi szám, (1. negyed), p. 7-12.

MOLNÁR Dénes dr. A székelység nemzeti vagyona és adóssága. "Az erdélyi részek székelylakta területein a székely nemzeti vagyon megállapítása az alapja minden tőkegyűjtési, ermelés-javítási és értékesítési tervnek és ezekkel kapcsolatban a hitelélet eddigi és új szerepének." Ennek megállapítására vállalkozott a szerző úttörő munkát végezve., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Székelyföld. Gazdaságpolitika. Vallás.], V. évf., 1934, tavaszi szám, (1. negyed), p. 13-16.

JANCSÓ Béla dr. "Az országépítő". (Kós Károly regénye). A regény megjelenésének időszerűsége. A munka méltatása., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Kós Károly.], V. évf., 1934, tavaszi szám, (1. negyed), p. 16-19.

NAGY Géza "Anyanyelvünk." [Anyanyelvünk.], "Kosztolányi Dezső"Nyelvőr"-ének erdélyi kiadása. Az erdélyi részt szerkesztette Kacsó Sándor. Brassó, 1934. Kiada az "Ágisz" szövetkezet közművelődési szakosztályától kiküldött bizottság. Bolti ára 40 lei, az Erdélyi Fiataloknál kapható 35, főiskolásoknak 30 leiért."... "...a könyvecskének több mint felét foglalja el "A tiszta magyarság szótára" melyet Tolnai Vilmos dr. állított össze. Megszokott nevén: idegen szavak szótára.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar nyelv. Anyanyelv.], V. évf., 1934, tavaszi szám, (1. negyed), p. 19-20.

*** A nyelvtisztító mozgalom társadalmi jelentőségéről értékes vitát folytatott Kőrösi Sándor, a Brassói Lapok egyik szerkesztője, Révész Gyula nagyváradi hírlapíróval, aki marxista szempontból emelt kifogást a nyelvtisztító mozgalommal szemben. [Anyanyelvünk.], [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Anyanyelv.], V. évf., 1934, tavaszi szám, (1. negyed), p. 20.

JANCSÓ Elemér dr. Irodalom és társadalom. "Ma az irodalomszociológia virágzásának idején, tudjuk, hogy az irodalom nemcsak egy-két "zseniális íróból" és néhány "halhatatlan műből" áll. Az irodalom a társadalmi élet szerves része és mint ilyen alkotó eleme annak a hatalmas folyamatnak, amelyben egyén és tömeg, ember és társadalom, társadalom és természet a maga harcaival és kiegyenlítődéseivel végighömpölyög a tovatűnő évszázadokon.", [Szakcsoport: Irodalomszociológia.], V. évf., 1934, tavaszi szám, (1. negyed), p. 21-24.

BÍRÓ Sándor Az erdélyi történetírás feladatai. "Csak át kell nézni a román középiskolás történelmi könyveket. Ott Erdély történetére vonatkozólag csak arról olvasunk, hogy a magyarok eleitől kezdve mindig szándékosan elnyomták a románokat, mert magyarosítani akarták őket. A román történészek nemzeti és pedig román nemzeti színezetet adnak az összes társadalmi jellegű parasztmozgalmaknak." A feladatatok tehát: "1. Megállapítani legelőször is azt, hogy mit alkotott eddig az erdélyi történetírás. ...2. A szóban forgó bibliográfia nyomán mindenki látná, hogy hol vannak a legsürgetőbb teendők...", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Erdély. Történetírás. Román nevelés és oktatás.], V. évf., 1934, tavaszi szám, (1. negyed), p. 24-27.

TONK Emil Az új főiskolás nemzedék feladatai. [Főiskolás élet.], "A kérdések felvetése még nem jelenti a kérdések megoldását is. A legtermészetesebb folytatása a főiskolás célkitűzéseknek az lesz, amelyik hangyaszorgalommal fog hozzá az erdélyi élet viharában a maga kérdései feldolgozásához. ..1. közös munkával reáirányítani a főiskolások figyelmét az élet elkerülhetetlen kérdéseire, a kérdések alapos feldolgozása alapján. 2. Egyéniségeket adni a magyar közösségek számára"., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Főiskolás fiatalok. A nemzedékváltás kérdései.], V. évf., 1934, tavaszi szám, (1. negyed), p. 27-29.

*** A Székelyek kolozsvári Társaságának Főiskolás Szakosztálya előadássorozatában... [A főiskolás egyesületek munkája.], Előadók: dr. Csibi Andor, dr. Bernád Ágoston., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Főiskolás fiatalok. Ifjúsági egyesületek.], V. évf., 1934, tavaszi szám, (1. negyed), p. 29.

Az I.K.E.-ben az irodalmi előadássorozatban... [A főiskolás egyesületek munkája.], Előadók: dr. Járosi Andor, Kós Károly, Janovics Jenő., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Főiskolás fiatalok. Ifjúsági egyesületek.], V. évf., 1934, tavaszi szám, (1. negyed), p. 29.

*** A Majláth Kör pedagógiai szemináriumában... [A főiskolás egyesületek munkája.], Előadók: Rohács Károly, Petrovai Tibor, Bors Ferenc, Bolgár Dezső., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Főiskolás fiatalok. Ifjúsági egyesületek.], V. évf., 1934, tavaszi szám, (1. negyed), p. 29.

*** A kolozsvári Dávid Ferenc Egylet Ifjúsági köre ebben a tanévben még több előadást... [A főiskolás egyesületek munkája.], Közlemény., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Főiskolás fiatalok. Ifjúsági egyesületek.], V. évf., 1934, tavaszi szám, (1. negyed), p. 29-30.

*** Magyar diák-élet Bukarestben. [A főiskolás egyesületek munkája.], Ismertetés., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Főiskolás fiatalok. Ifjúsági egyesületek. Bukarest.], V. évf., 1934, tavaszi szám, (1. negyed), p. 30.

BÍRÓ Sándor Az erdélyi kisebbségek kulturális élete. [Őszintén megmondjuk.], Az "Astra" által hirdetett előadást I. Chinezu tartotta, aki a téma ismerője. "Az előadás azonban a nagyszámban megjelent magyarok között kínos meglepetést és mélységes csalódást okozott, mert bővelkedett váratlan, furcsa és megalapozatlan megállapításokban." Az Erdélyi Fiatalok mozgalma nem más, mint a "soviniszta és magyarosító E.M.K.E. programjának továbbvitele." "Elhallgatott olyan tényeket, mint a román-magyar kulturális közeledésért: a két együttélő és egymásra utalt nép közös érdekeinek felismeréséért tett lépéseinket...", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Szász kisebbség. Kisebbségi jogok. Magyarellenesség.], V. évf., 1934, tavaszi szám, (1. negyed), p. 30-31.

ROHONYI Vilmos Kataszteri mérnökök elhelyezkedhetnek; Textil-szakemberekre szükség van. [Pályaválasztás, elhelyezkedés.], Az új rovat álláslehetőségeket közöl., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Főiskolás fiatalok. Elhelyezkedési lehetőségek.], V. évf., 1934, tavaszi szám, (1. negyed), p. 32-33.

PÁLFFY Miklós Középiskolát végzettek az ipari pályákon. [Pályaválasztás, elhelyezkedés.], [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar ifjúság. Pályaválasztás. Elhelyezkedési lehetőségek.], V. évf., 1934, tavaszi szám, (1. negyed), p. 33.

*** Kőrösi Csoma Sándor százötven évvel ezelőtt (1784. ápr.4.) született. [Szemle.], Munkásságának rövid ismertetése., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Erdélyi magyar tudomány. Kőrösi Csoma Sándor.], V. évf., 1934, tavaszi szám, (1. negyed), p. 34.

VITA Zsigmond Kosztolányi Dezső Kolozsvárt. [Szemle.], "Marosvásárhely után ápr. 11-én Kolozsváron tartott Kosztolányi Dezső felolvasó estét." Beszámoló., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Kosztolányi Dezső.], V. évf., 1934, tavaszi szám, (1. negyed), p. 34-35.

NAGY Ernő "Szegedi Kis Kalendárium" 1934. [Szemle.], A szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma ismét kiadta a Kalendáriumot, amelyben Budai György ismerteti a mozgalom előző évi tevékenységét. "A kalendáriumban minden hónap előtt egy Hódmezővásárhely vidékéről Péczely Attila által gyűjtött népdal van, melyek mellett jó humorú érdekes és rövid nóták dallamaikkal és Budai György ötletes kis rajzaival.", [Szakcsoport: Magyar kultúra. Magyar folklór. Hódmezővásárhely.], V. évf., 1934, tavaszi szám, (1. negyed), p. 35.

*** A Magyar Párt nagyenyedi Tagozatának Ifjúsági Szakosztálya 1933 decemberben alakult meg. [Szemle.], Az ifjúság politikai iskolázottságának előkészítését tűzte céljául előadássorozatot indítva. Előadók: Bakó László, Szentimrei Jenő, Vita Sándor, Elekes Viktor, Ferenczy Sixtus, Becsey Pál, Vita Zsigmond., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar ifjúság. Erdélyi magyar politikai pártok.], V. évf., 1934, tavaszi szám, (1. negyed), p. 35.

*** A Tizenegyek estélye hatalmas sajtóvisszhangot keltett. [Szemle.], Spectator az Ellenzékben ír, Szentimrei Jenő "az új idők életiskolájának első nemzedékének" nevezi őket, a budapesti Magyar Hírlapban Ligeti Ernő írt hosszabb cikket. Az estélyen előadást tartott: dr. Jancsó Béla, Szent-Iványi S., Dobai J., Br. Kemény J., Balázs F., Kacsó S., Tamási Áron, László Dezső. Versek: Maksay A., Jakab G., Mihály L. És Finta Z., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Magyar kisebbség. Tizenegyek. A nemzedékváltás kérdései.], V. évf., 1934, tavaszi szám, (1. negyed), p. 35-36.

*** Az Astra előadássorozata Erdély kérdéseiről. [Szemle.], Előadók: Sabin Manuilă (az országos statisztikai intézet vezetője: "Az erdélyi városok aránylag gyorsan románosodnak el, 1918 óta a románság arányszáma 19%-ról 35%-ra ugrott fel a városokban. De a magyarság születési arányszáma is mélyen alatta van a románságénak. Befejezésében hangsúlyozza, hogy 40-50 év múlva Erdélyben valószínűleg nem lesz kisebbségi kérdés"), Victor Jinga, I. Breazu, I. Chinezu, P. Suciu, I. Daniello, N. Săulescu, E. Puşcariu, I. Gherghel, V. Puşcariu., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. A magyar népesség csökkenése. Statisztika.], V. évf., 1934, tavaszi szám, (1. negyed), p. 36.

LÁSZLÓ Dezső Reálisan látó nagy magyarok családfája. Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós, Széchenyi István, báró Eötvös József, Ady Endre, Szabó Dezső. "Miben rokonok ezek egymással? Három közös elemet látok mindenik gondolat és cselekedet világában: reálisan látják a magyar faj valóságos adott helyzetét, mernek vele szemben kritikát gyakorolni s végül a magyarság sorsát beleállítják koruk egyetemes európai helyzetébe.", [Szakcsoport: Hungarológia. Nemzeti érzelmek.], V. évf., 1934, nyári szám, (2. negyed), p. 37-39.

VITA Sándor Az erdélyi magyar fogyasztási szövetkezeti mozgalom. "Minden új gazdasági rendszer társadalmi és gazdasági krízisek idején születik meg." 1898-ban megalakult a Hangya szövetkezeti központ. 1919-ben számuk mintegy 600 volt. A szövetkezeti keret bővítése jelenthetne ma megoldást a gazdasági bajokra., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Szövetkezetügy.], V. évf., 1934, nyári szám, (2. negyed), p. 40-43.

OBERDING József György dr. Az erdélyi magyar hitelszövetkezeti mozgalom. Az 1898. évi XXIII, törvénycikk alapján felállították az Országos Központi Hitelszövetkezetet. "Erdélyben és a Bánságban az impérium átvétel idején már 664 hitelszövetkezet működött az O.K.H. kötelékében. Ezek az impérium-átvétel után a budapesti központjuktól való elszakadás folytán úgyszólván teljesen megbénultak." ...1920. év augusztus 29-én újjáalakultak Gazdasági és Hitelszövetkezetek Szövetsége névvel Kolozsvár székhellyel. Semmilyen törvényes kedvezményben nem részesülnek, szemben a román szövetkezetekkel., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Szövetkezetügy.], V. évf., 1934, nyári szám, (2. negyed), p. 43-46.

JANCSÓ Elemér dr. Társadalmi kérdések az irodalomban. "A magyar kisebbség gazdasági letörése és irodalmának szinte szükségletein túlmenő fellendülése..." Ady, Babits, Szerb Antal, Szabó Dezső, Lukács György elveit, szemléletét vizsgálja., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Gyakorlati szociális problémák. Magyar irodalom.], V. évf., 1934, nyári szám, (2. negyed), p. 47-52.

Sysyphus Egy erdélyi város. "Marosvásárhely: székely főváros. Legalább is ez a köztudatba átment elnevezés. Jó adag jó akarat kell hozzá, hogy elfogadható legyen." Bemutatja a város szellemi, kulturális életét. Ír a vegyes házasságokról, ahol a gyerek minden esetben görögkeleti már., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Erdélyi magyar városok. Marosvásárhely. Vegyes házasságok.], V. évf., 1934, nyári szám, (2. negyed), p. 52-56