GYARMATHY Árpád Felső kereskedelmi iskolát és kereskedelmi akadémiát végzett ifjak elhelyezkedési lehetősége. [Múlt számunk visszhangja.], "A magyar ifjúság a legnagyobb lehetőséget nyújtó állami hivataloktól el van zárva a mai túlzott nemzeti munkavédelmi rendszer mellett. Maradnának a magán kereskedelmi és ipari vállalatok. A gazdasági viszonyok miatt ezek a vállalatok azonban nem hogy új tisztviselőket nem alkalmaznak, hanem még a régiek közül is sokat kénytelenek voltak elbocsátani.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Főiskolás fiatalok. Elhelyezkedési lehetőségek.], V. évf., 1934, téli szám, (4. negyed), p. 119-121.

RÉCSEY Lajos dr. Erdélyi magyar okl. gazdász-ifjak elhelyezkedési lehetőségei. [Múlt számunk visszhangja.], "Nekünk kisebbségieknek a boldogulási lehetőségünk csak úgy van meg, ha egymást segítjük és magunk gondoskodunk arról, hogy ifjainknak munkalehetősége legyen. A magyar birtokos osztálynak jól meg kell szívlelnie ezt a lehetőséget saját érdekében is, mert szakemberre bízza birtokának vezetését.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Főiskolás fiatalok. Elhelyezkedési lehetőségek.], V. évf., 1934, téli szám, (4. negyed), p. 121-122.

ERDŐ János A népfőiskola jelentősége népünk életében. "A népfőiskola ma minden országban korszerű kérdés." Európai helyzetkép. ".. az erdélyi magyar tannyelvű oktatás és a magyar fajiság szellemi folytonossága és megőrzése szintén a népfőiskolára hárul." Gyakorlati tanácsok népfőiskolák szervezésére falun., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Iskolán kívüli nevelés és oktatás. Népfőiskolák.], V. évf., 1934, téli szám, (4. negyed), p. 122-128.

*** Az erdélyi magyar népegészségügy első lépései. "Az impériumváltozás óta eltelt több mint 15 év, s még mindig nincs a köztudatban az, hogy a romániai magyarságnak az egészségügye épp úgy sorsdöntő kérdése, mint kenyérlehetőségei és magyar kultúrájának fejlesztése"... írja dr. Jancsó Béla. "Minden erdélyi magyar orvost arra kérek, hogy népszerű előadásokkal legyen népünk egészségügyi felvilágosítására...", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Közegészségügy.], V. évf., 1934, téli szám, (4. negyed), p. 129.

TONK Emil Magyar Népegészségügyi Szemle. "(Egészségügyi, embervédelmi és népnevelő folyóirat. Megindították: Dr. Schmidt Béla és Dr. Szigeti Imre. Szerkeszti: Dr. Schmidt Béla.) Ismertetés., [Szakcsoport: Magyar közegészségügy. Sajtóügy.], V. évf., 1934, téli szám, (4. negyed), p. 129-130.

PARÁDI Kálmán dr. Egészségügyi tanácsadó az erdélyi magyar nép számára. "A "kiáltó szó" kiadásában most jelent meg Dr. Jancsó Béla könyve: "Egészségügyi tanácsadó az erdélyi magyar nép számára". "A mai orvos már nemcsak néhánycsaládnak, hanem egész népének háziorvosa... Jancsó Béla könyve szerencsés összetétele a tudománynak és az egyszerű nyelvnek.", [Szakcsoport: Magyer kisebbség. Közegészségügy.], V. évf., 1934, téli szám, (4. negyed), p. 130-131.

*** A bukaresti magyar diákkérdés. [Főiskolás élet.], "A bukaresti magyar diákság kérdése ez év őszétől kezdve mindenképpen megsúlyosodott. Az eddigi kb. 100 főiskolai hallgató helyett ez évben 300 magyar főiskolai hallgató és hallgatónő van Bukarestben... Súlyos gondot okoz ennek a nagyszámú társunknak anyagi támogatása,...", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Főiskolás fiatalok. Diáksegélyezés. Bukarest.], V. évf., 1934, téli szám, (4. negyed), p. 132.

*** Az 1935. évi diákbál tisztikara és főrendezői. [Főiskolás élet.], Név- és tisztség-lista., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Főiskolás fiatalok.], V. évf., 1934, téli szám, (4. negyed), p. 132-133.

*** A Dávid Ferenc Egylet Főiskolás Szakosztálya. [Főiskolás élet.], "Az unitárius főiskolai hallgatók november 12-én tartották szokásos évi közgyűlésüket, amelyen megalakult az új tisztikar." Beszámoló., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Főiskolás fiatalok. Ifjúsági egyesületek.], V. évf., 1934, téli szám, (4. negyed), p. 133.

TONK Emil A főiskolás IKE. [Főiskolás élet.], "Ez évben érkezett el oda, hogy a lelki, szellemi, testi és a szolgálati nevelést teljes egészében véghezviheti". Beszámoló., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Főiskolás fiatalok. Ifjúsági egyesületek.], V. évf., 1934, téli szám, (4. negyed), p. 133.

*** A Majláth-Kör ez évi tisztújító közgyűlését 1934 december 3-án tartotta meg. [Főiskolás élet.], Az új tiszti-kar névlistája. A megtartott szemináriumok előadói: Dr. György Lajos, Kekel Béla, Venczel József, Hunyadi Mátyás, Bors Ferencz, Gajzágó Kristóf, Larányi Endre, Heszke Béla, Bolgár Dezső, Ferenczy Zsigmond., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Főiskolás fiatalok. Ifjúsági egyesületek.], V. évf., 1934, téli szám, (4. negyed), p. 134-135.

ERDŐ János A Székelyek Kolozsvári Társaságának Főiskolás Szakosztálya. [Főiskolás élet.], Az új iskolai évre kitűzött célok: "1. Kiépíteni olyan irányban a Főiskolás tagozatot, hogy az még erősebben össze tudja fogni és képviselni a kolozsvári magyar főiskolásokat. 2. Kiterjeszteni a diáksegélyezést.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Főiskolás fiatalok. Ifjúsági egyesületek.], V. évf., 1934, téli szám, (4. negyed), p. 134-135.

*** Az Erdélyi Fiatalok konferenciája az első évesek számára. [Főiskolás élet.], "Lapunk dec. 3-7-ig a főiskolákra most lépett ifjúság számára az ifjúság kérdéseit ismertető konferenciát tervezett." Előadók: László Dezső, Dr. Jancsó Béla, Nagy Zoltán, Tonk Emil, Venczel József, Baczó Gábor, Erdő János, Kóréh Béla., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Főiskolás fiatalok. Ifjúsági egyesületek.], V. évf., 1934, téli szám, (4. negyed), p. 135.

*** Az Erdélyi Fiatalok főiskolás versenye dec. hó 2-án folyt le. [Főiskolás élet.], Beszámoló., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Főiskolás fiatalok. Ifjúsági egyesületek.], V. évf., 1934, téli szám, (4. negyed), p. 135.

NAGY Ödön A könyvnélküli falu. [Szemle.], "Rendszeres könyvkiadó vállalatot kell tehát létesítenünk a magyar falú számára, a minden faluban felállítandó könyvtár számára. Ezt szövetkezeti alapon nagyon jól meg lehetne oldani.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar falu. Könyvtárügy. Szövetkezetügy.], V. évf., 1934, téli szám, (4. negyed), p. 135-137.

VITA Zsigmond Szerb Antal Irodalomtörténete. [Szemle.], "... az első komoly, a nemzet egész irodalmi életét feldolgozó irodalomtörténet, amely a nagyközönség számára készült és amit minden ember tényleg élvezettel olvashat... először mutatja ki következetesen az egész magyar irodalmi életben az erdélyiség jelentkezéseit, külön színezetét.", [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Szerb Antal.], V. évf., 1934, téli szám, (4. negyed), p. 137-139.

L.D. GAGYI László: Bánataratók. Regény, 228 oldal. Marosvásárhely. [Szemle.], A falusi tanító igazi arca. A háromszéki falú bemutatása, szépirodalmi formában., [Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Gagyi László.], V. évf., 1934, téli szám, (4. negyed), p. 139-140.

NAGY Zoltán dr. Dr. Oberding József György: A modern szövetkezeti mozgalom. [Szemle.], "...megvilágítja a szövetkezés lényegét a múltban, jelen formáit és gyakorlati eredményeit.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Szövetkezetügy.], V. évf., 1934, téli szám, (4. negyed), p. 140

J.B. dr. Főiskolai hallgatóinkból kialakuló új intelligenciánk értékét László Dezső (Kiáltó Szó, 1934. december 1) három szempontból vizsgálja: a szaktudás, a magyar műveltség és az új vezető osztállyá válás szempontjából. [Szemle.], Ismertetés., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Főiskolás fiatalok. Magyar értelmiség.], V. évf., 1934, téli szám, (4. negyed), p. 140-141.

LÁSZLÓ Dezső Elmélet és gyakorlat. Az ismerés és a cselekvés. "Az elmélet és gyakorlat elszakadása nemcsak akkor jelentkezik, amikor az elméletek emberei elmaradnak saját koruk gyakorlati kérdései mögött, hanem akkor is, amikor az elméleti emberek saját korukat megelőzik....Aki ma magáért a tudományért tudós, vagy az irodalomért író, vagy a maga megélhetéséért politikus, aki egyéni érvényesüléséért gyűjti az elmélet kincseit, az fusson Erdélyből, mert nincs szükség rá.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Hungarológia.], VI. évf., 1935, tavaszi szám, (1. negyed), p. 1-5.

BIRÓ Sándor II. Rákóczi Ferencz. Megemlékezés halálának 200. évfordulóján. Thaly Kálmán, Márki Sándor, Szekfü Gyula róla szóló munkáinak elemzése., [Szakcsoport: Magyar történelem. II. Rákóczi Ferenc.], VI. évf., 1935, tavaszi szám, (1. negyed), p. 5-9.

JANCSÓ Béla dr. Szabó Dezső és Szekfü Gyula. "1934-ben Budapesten "Három nemzedék és ami utána következik" címen, hivatalos kiadásban jelent meg Szekfü Gyula könyvének új kiadása. S azóta divatba jött Magyarországon a fenti összehasonlítás, mégpedig a Szabó Dezső rovására.... Szabó Dezső a primer jelenség, az alkotás, a megérzés, az iránymutatás. Szekfü a másodlagos, az események után járó megállapítás. Organikusan összehasonlíthatatlanik.", [Szakcsoport: Magyar társadalom. A nemzedékváltás kérdései.], VI. évf., 1935, tavaszi szám, (1. negyed), p. 10-17.

PATAKY József Tanárok továbbképzése. [Végzettek továbbképzése.], "A szakfolyóiratokat ma olyan gonddal szerkesztik, hogy azokból bárki könnyen tájékozódhatik az egyes kérdéseket illetőleg és ami a legfontosabb, itt megkaphatja az újonnan megjelent könyveknek ismertetését is." Ezeket kell egymás között megosztva megrendelni, majd kölcsönösen kicserélni, hiszen az elszegényedés miatt külföldi utazásra, könyvek vásárlására, nyári egyetemi előadásokra nem lehet gondolni., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Főiskolás fiatalok. Továbbképzés.], VI. évf., 1935, tavaszi szám, (1. negyed), p. 17-18.

LÁSZLÓ Ferenc dr. Jogászok továbbképzése. [Végzettek továbbképzése.], "A továbbképzés tárgyát kell képezze a magyar jogi nyelv elsajátítása is. Egyenesen megdöbbentő, hogy a román egyetemet végzett fiatal jogászok némelyike milyen vegyes jogi nyelven beszél a magyar jogi kifejezések nemismerése miatt.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Főiskolás fiatalok. Továbbképzés.], VI. évf., 1935, tavaszi szám, (1. negyed), p. 18-20.

LÁSZLÓ Dezső Rosszindulat vagy tudatlanság? [Korunk arcához.], "A "Hitel" című félhavi szemle április 1-i számában "Erdélyi kultúrproblémák" cím alatt Venczel József három óriási oldalt kitöltő cikket írt. A cikk úgy a "Hiány és teendő" c. II., mint "Az erdélyi magyar betű" c. III. részében érinti az Erdélyi Fiatalok munkáját. A Venczel cikke, László D. szerint, lebecsüli az eddig hatalmas erőfeszítések árán elért eredményeket és "hamis látszatot kelt az erdélyi dolgok felől.", [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar kultúra. Sajtóügy. Venczel József.], VI. évf., 1935, tavaszi szám, (1. negyed), p. 20-22.

BRÜLL Emánuel Serkentés és utasítás a népnyelv tanulmányozására. [A nép nyelvének kincsei.], Az itt lefektetett elvek alapján rendszeres gyűjtésre hívja a fiatal kutatókat, a falusi értelmiséget: Mit kell gyűjteni? Hogyan kell gyűjteni? Hangtani tudnivalók., [Szakcsoport: Magyar nyelv. Anyanyelv. Népnyelv.], VI. évf., 1935, tavaszi szám, (1. negyed), p. 23-31.

DEBITZKY István A Koós Ferenc Kör Diákosztályának tíz éves története. Az elhelyezkedési esélyeket tartva szem előtt, 1923-24-es egyetemi évvel kezdődően egyre nagyobb számú erdélyi magyar fiatal tanul bukaresti egyetemeken. 1925 novemberében megalakították a K.F.K. diákosztályát. Az eltelt tíz év erőfeszítései, eredményei, további céljaik., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Főiskolás fiatalok. Ifjúsági egyesületek. Bukarest.], VI. évf., 1935, tavaszi szám, (1. negyed), p. 32-35.

SZ. SZÁSZ István Pályázatunk mérlege. Az Erdélyi Fiatalok 1934-ben pályázatokat írt ki középiskolákból frissen kikerülő fiatalok számára. Az eredmények alapján megállapítható, hogy az egész korosztálynak komoly pótolnivalója van., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nevelés és oktatás.], VI. évf., 1935, tavaszi szám, (1. negyed), p. 36-37.

BIRÓ János 3 és 4-5. Szabó Dezső füzet. [Új Magyarság.], "A harmadik füzet: 1. A magyar irodalom sajátos arca. "A magyar irodalom: a magyar paraszt ténye." 2. Korunk nőproblémája. 3. Az ellenforradalom természetrajza. A negyedik-ötödik füzet. 1. Karácsonyi levél: Szabó Dezső-i program az új honfoglaláshoz. 2. A németség útja: "A németség roppant álma: Keleteurópa és a Balkán meghódítása teljesülőben van", - a Szabó Dezső látása ez. Az uralkodó érdekszövetségek megkapják a maguk borravalóját a történelmi szolgálatért, - a magyar pedig lehet cseléd, uccaseprő, csendőr, ágyútöltelék, - vagy mehet tányért mosni Amerikába.", [Szakcsoport: Hungarológia. Szabó Dezső.], VI. évf., 1935, tavaszi szám, (1. negyed), p. 38-40.

*** A székely lélek jött fel a tizenhat ősi anyaszéki székelyben, megmutatni dalán, táncán keresztül önmagát. [Szemle.], "Március 27-e emlékezetes nap: a belőle kinőtt magyar művészet (Bartók- és Kodály-feldolgozások Sz. Ferenczy Zsizsi előadásában) és az ősinek maradt mély művészet találkozása. Bevezető előadást tartott Szentimrei Jenő., [Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar kultúra. Néptánc.], VI. évf., 1935, tavaszi szám, (1. negyed), p. 40.